A pénzügyőri laktanya
Juhász Gyula
Az emlékmű története
A pénzügyőri laktanya
Kisvárda vezetői a 19. század végén lemondtak a település városi rangjáról, nem vállalván az azzal járó kiadásokat, de Kisvárda nagyközségként is városi funkciókat látott el, ezt az intézményhálózata is bizonyítja. Egyik ilyen városi intézmény volt a pénzügyőrség is.
A „finánclaktanyát” neves építész, Dümmerling Ödön tervezte, s ma is egyik jelentős középülete Kisvárdának. Az építkezés nem csupán azért volt fontos, mert újabb állami épülettel gyarapodott Kisvárda, s ezzel is nyomatékosabbá vált regionális szerepköre, hanem azért is, mert általa a helyi iparosok, munkások, mesterek, szállítók munkaalkalmat találtak.
A Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság nyíregyházi részlege 1928. december 18-án tette közé azt nyilvános versenytárgyalási hirdetményt, amelyben a Kisvárdán emelendő m. kir. pénzügyőri laktanyaépület összes munkálatainak elvégzésére keresett vállalkozót. „Ajánlat úgy az összes munkálatokra, az egyes munkanemekre külön-külön is kell.” Az ajánlatok 1929. január 14-én, délig lehetet beadni. „Bánatpénzként az ajánlati összeg (2) %-a teendő le készpénzben vagy óvadképes értékpapírokban a nyíregyházai m. adóhivatalnál.”
A munkát Tutkovics József és Ferenc nyerték el. A régi sertésvásártéren a földmunkálatokat 1929. június 10-én kezdték meg, október 30-án átadták az új pénzügyőri palotát. Az ünnepségen a pénzügyi kincstár képviseletében Máthé Mózes pénzügyőri felügyelő Nyíregyházáról, Nagy Ferenc felügyelő a kisvárdai biztosi kerület vezetője és a hozzájuk beosztott főszemlészek, az államépítészeti hivatal részéről Márkus Dávid kir. műszaki tanácsos mint az építkezés ellenőre, Dümmerling Ödön tervező-műépítész, míg a hatóság részéről dr. Délcegh Imre tb. főszolgabíró, dr. Lukács Vilmos tiszti főorvos, dr. Rézler Gábor községi főjegyző és Pipcsák János községi főbíró, s végül a kivitelező Tutkovics József és Ferenc építőmesterek iparosaikkal jelentek meg.
„Ez alkalommal megérkezett a kerület képviselője, dr. Móser Ernő kormányfőtanácsos is. Pontban 9 órakor vette kezdetét a felülvizsgálat, melynek műszaki részét Márkus Dávid kir. műszaki tanácsos vezette. A leltári megállapításokat Máthé Mózes pénzügyőri felügyelő eszközölte a legapróbb részletességgel, míg a hatóság és annak tiszti főorvosa egészségügyileg vették az összes helyiségeket szigorú bírálat alá. A hatóság az épület tüzetes megvizsgálása után megállapította, hogy az minden részleteiben a legnagyobb szakszerűséggel és lelkiismeretes pontossággal a tervezettel teljesen megegyezően lett felépítve. Mindezek után délután 1 órakor a Zakár-féle vendéglőben gyűlt egybe a bizottság...dr. Móser Ernő jelentette be azon örvendetes megállapítását, hogy a most átadott épület a legszigorúbb bírálatot könnyedén bírta el, s büszke arra, hogy az épület összes munkáit teljesítő kisvárdai mesterek és szállítók mindannyian dicséretre méltó munkát végeztek és szállítottak. Ezen reá nézve örvendetes tényből következésként kijelenti, hogy a jövőben előforduló állami és középítkezéseknél derék iparosainkat a legmesszebbmenő támogatásban és pártfogásban fogja részesíteni.
...Tutkovics Ferenc építőmester, a vállalkozó cég ifjabb tagja, kötelességének tartotta úgy cége, mint kisvárdai iparostársainak nevében hálás köszönetét kifejezni képviselőjüknek Móser Ernő dr.-nak és Dümmerling Ödön műépítésznek és a helyi hatóságoknak, ezen építkezés ügyében kifejtett fáradozásának megköszönése után Márkus Dávid kir. műszaki tanácsosnak fejezte ki háláját kisvárdai iparostársai nevében, mivel megértő, gyors kiutalásaival nagy segítségükre volt a nyomasztó gazdasági helyzetben azáltal, hogy járandóságaikat idejében kézhez kapták s végül iparostársainak köszönte meg hogy becsületes jó munkájukkal elősegítették a Tutkovics József és Ferenc cégnek járó elismerést.”
Az építmény különös dísze a kovácsoltvas elemeket is tartalmazó keleti főbejárat, és fölötte lévő, eredeti állapotában megőrzött magyar címer.
Az 1950-es években azok a szovjet katonák is itt nyertek elhelyezést, akik a telefonvonalak felügyeletét biztosították, s az ellenük történt tüntetéskor következett be egy haláleset, egy szovjet golyó kioltotta egy ember életét.
Néző István
A pénzügyőri laktanya
Kisvárda vezetői a 19. század végén lemondtak a település városi rangjáról, nem vállalván az azzal járó kiadásokat, de Kisvárda nagyközségként is városi funkciókat látott el, ezt az intézményhálózata is bizonyítja. Egyik ilyen városi intézmény volt a pénzügyőrség is.
A „finánclaktanyát” neves építész, Dümmerling Ödön tervezte, s ma is egyik jelentős középülete Kisvárdának. Az építkezés nem csupán azért volt fontos, mert újabb állami épülettel gyarapodott Kisvárda, s ezzel is nyomatékosabbá vált regionális szerepköre, hanem azért is, mert általa a helyi iparosok, munkások, mesterek, szállítók munkaalkalmat találtak.
A Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság nyíregyházi részlege 1928. december 18-án tette közé azt nyilvános versenytárgyalási hirdetményt, amelyben a Kisvárdán emelendő m. kir. pénzügyőri laktanyaépület összes munkálatainak elvégzésére keresett vállalkozót. „Ajánlat úgy az összes munkálatokra, az egyes munkanemekre külön-külön is kell.” Az ajánlatok 1929. január 14-én, délig lehetet beadni. „Bánatpénzként az ajánlati összeg (2) %-a teendő le készpénzben vagy óvadképes értékpapírokban a nyíregyházai m. adóhivatalnál.”
A munkát Tutkovics József és Ferenc nyerték el. A régi sertésvásártéren a földmunkálatokat 1929. június 10-én kezdték meg, október 30-án átadták az új pénzügyőri palotát. Az ünnepségen a pénzügyi kincstár képviseletében Máthé Mózes pénzügyőri felügyelő Nyíregyházáról, Nagy Ferenc felügyelő a kisvárdai biztosi kerület vezetője és a hozzájuk beosztott főszemlészek, az államépítészeti hivatal részéről Márkus Dávid kir. műszaki tanácsos mint az építkezés ellenőre, Dümmerling Ödön tervező-műépítész, míg a hatóság részéről dr. Délcegh Imre tb. főszolgabíró, dr. Lukács Vilmos tiszti főorvos, dr. Rézler Gábor községi főjegyző és Pipcsák János községi főbíró, s végül a kivitelező Tutkovics József és Ferenc építőmesterek iparosaikkal jelentek meg.
„Ez alkalommal megérkezett a kerület képviselője, dr. Móser Ernő kormányfőtanácsos is. Pontban 9 órakor vette kezdetét a felülvizsgálat, melynek műszaki részét Márkus Dávid kir. műszaki tanácsos vezette. A leltári megállapításokat Máthé Mózes pénzügyőri felügyelő eszközölte a legapróbb részletességgel, míg a hatóság és annak tiszti főorvosa egészségügyileg vették az összes helyiségeket szigorú bírálat alá. A hatóság az épület tüzetes megvizsgálása után megállapította, hogy az minden részleteiben a legnagyobb szakszerűséggel és lelkiismeretes pontossággal a tervezettel teljesen megegyezően lett felépítve. Mindezek után délután 1 órakor a Zakár-féle vendéglőben gyűlt egybe a bizottság...dr. Móser Ernő jelentette be azon örvendetes megállapítását, hogy a most átadott épület a legszigorúbb bírálatot könnyedén bírta el, s büszke arra, hogy az épület összes munkáit teljesítő kisvárdai mesterek és szállítók mindannyian dicséretre méltó munkát végeztek és szállítottak. Ezen reá nézve örvendetes tényből következésként kijelenti, hogy a jövőben előforduló állami és középítkezéseknél derék iparosainkat a legmesszebbmenő támogatásban és pártfogásban fogja részesíteni.
...Tutkovics Ferenc építőmester, a vállalkozó cég ifjabb tagja, kötelességének tartotta úgy cége, mint kisvárdai iparostársainak nevében hálás köszönetét kifejezni képviselőjüknek Móser Ernő dr.-nak és Dümmerling Ödön műépítésznek és a helyi hatóságoknak, ezen építkezés ügyében kifejtett fáradozásának megköszönése után Márkus Dávid kir. műszaki tanácsosnak fejezte ki háláját kisvárdai iparostársai nevében, mivel megértő, gyors kiutalásaival nagy segítségükre volt a nyomasztó gazdasági helyzetben azáltal, hogy járandóságaikat idejében kézhez kapták s végül iparostársainak köszönte meg hogy becsületes jó munkájukkal elősegítették a Tutkovics József és Ferenc cégnek járó elismerést.”
Az építmény különös dísze a kovácsoltvas elemeket is tartalmazó keleti főbejárat, és fölötte lévő, eredeti állapotában megőrzött magyar címer.
Az 1950-es években azok a szovjet katonák is itt nyertek elhelyezést, akik a telefonvonalak felügyeletét biztosították, s az ellenük történt tüntetéskor következett be egy haláleset, egy szovjet golyó kioltotta egy ember életét.
Néző István
