Milyen sírfeliratot válasszunk?

Fontos, hogy a fejfára csak rövid, tömör, pár soros idézetek férnek, így nem gondolkodhatunk hosszú szövegekben. Gyakran vers részeleteket, az elhunyt kedvenc idézeteit, dalszöveg töredékeket, vagy vallási szövegeket szoktak választani. Sűrűn fordul elő, hogy egyes szám első személyben fogalmaznak, mintha az elvesztett személy szólna hozzájuk. Jellemző még, hogy jókívánságot, reményt fejeznek ki ezek a mondatok, a túlvilági élettel kapcsolatos utalások, a későbbi találkozás lehetősége nem marad el: „Mi nem válunk el, csak te előre mentél.”

Sokszor találkozunk azzal is, hogy a sírokra a koszorúszalag feliratok kerülnek, így ezeket is érdemes megnéznünk a nehéz választás előtt.

Amióta létezik ember, a megemlékezés, a temetés rituáléja tovább mutat, többlet jelentéssel bír. A kővésések már nagyon korán minden kultúrában megjelentek a világon. Gondoljunk csak a piramisokban lévő hieroglifákra, amik az elhunyt fáraó életétől adtak tanúbizonyságot.

A 18-19. században Magyarországon gyakoriak voltak a vallási idézetek mellett az információt hordozó feliratok, amik a halál körülményei kapcsán adtak felvilágosítást, vagy az illető szakmáját, egyes tulajdonságait jelenítették meg. Sűrűn találkozunk ebben az időben vicces szövegekkel is. Manapság abban az esetben választják ezt a hozzátartozók, ha az elhunyt külön kért valamilyen szöveget, vagy rendkívül humoros emberként ismerte a környezete.

Igyekeztünk posztunkban ismert, gyakran előforduló és ritkábban használt idézeteket, sírfeliratokat csokorba szedni, amik kifejezhetik érzéseinket és segítenek örök emléket állítani. Elterjedt még, hogy ezen szövegeket átírva, egyedivé téve emlékezik meg a család és a barátok az elvesztett személyről.

Búcsúzás, elköszönés

Égő könnycsepp mondd neki, hogy szeretünk,

Soha el nem feledünk!

Meghalni könnyebb, mint örök búcsút venni attól, kit igazán szerettünk.

Hirtelen halálod

Nagy fájdalmat okozott,

De jóságod és szereteted

Szívünkben örökké élni fog.

Pihenj Te drága szív, mely megszűntél dobogni,

szerető jóságod nem tudjuk feledni.

Hiányod érezzük, emléked őrizzük. 

Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet,

de a kegyetlen halál mindent összetépett.

Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél,

nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél.

Egy reményünk van, mi éltet és vezet,

hogy egyszer majd találkozunk veled.

"A virág elhervad rövid pár nap alatt,

De emléked szívünkben örökre megmarad.

Számunkra Te sosem leszel halott,

Örökké élni fogsz, mint a csillagok."

Lomb, szirom, virág, susogja a szél

Hogy emléktek köztünk örökké él.

Drága kincsek voltak mindketten nekünk.

Ti kincsek elvesztetek, s csak a bánat jutott nekünk.

Szeretetünk veletek van a síron túl is.

Emléketek él közöttünk, míg oda jutunk mi is.

"A test elragadtatott a földről; nem úgy mindaz, ami reá emlékeztet."

/Pieter Frans Thomése/

Tiéd a csend és a nyugalom, miénk a könny és az örök fájdalom.

Kedveseink! álmodjatok édes, szép siri álmot,

Őrt áll itt szeliden, s nem feled a szeretet.

Tóth Árpád

Hiába ültetünk sírodra virágot,

eltemettünk ide egy egész világot.

Némán megállok sírod felett, s csendben elrebegem emlékedet.

Hogy újra légy,

csak egy szó kellene,

s olyan szó nincs.

Szabó Lőrinc

Emlékedet megőrizzük.

Emlékedet fájó szívvel megőrizzük.

Az elhunytat bemutató idézetek

"Alszik. Üldözte őt a sors ezernyi bajjal,

És mégis élt, amíg mellette volt egy angyal.

Meghalt. Oly egyszerű a magyarázata:

Mikor a nap lemegy, beáll az éjszaka."

/Victor Hugo/

Valóság voltál, álom lettél újra.

Megrontott tested már búsan rejti a mély sír,

Ám emléked örök kincse szivünk vigasza.

Tóth Árpád

Csodás valóság voltál, s most utolérhetetlen álom lettél.

Mint a szelíd tavaszalkony, olyan volt ifju halálod,

S gyász örök éje borult ránk a bus alkony után.

Tóth Árpád

Megpihen a dolgos jó apai szív.

Áldás, és hála övezi e sírt,

Szerető férj voltál drága édesapa,

Bánatos családodnak most az őrangyala.

Hirtelen halálod

Nagy fájdalmat okozott,

De jóságod és szereteted

Szívünkben örökké élni fog.

Több szánakozóra talált,

mint irigyre e sír lakója:

szenvedett százszor is halált,

míg ledőlt végső nyugovóra.

Paul Scarron

Vándor, ha erre jársz,

itt egy szomorú emléket látsz:

Kicsiny fiút takar e sír -

Lehajtott fejjel idézd fel őt.

Kapott biciklit, kisautót,

Szerető családot, szülőt, nagyszülőt,

Dacolt a veszéllyel,

Végül mégis ő ment el vesztesen.

Üzte vad láz régen,

Megölte gyász, szégyen;

Mostoha világnak

Árvája, - de már csak

A béke övé.

Thomas Hood

Im, egy boldogtalan

Élet után

Itt fekszik oktalan

Ez a leány!

Thomas Hood

Úgy mentél el, mint a madár,

elköszönni már nem tudtál.

Tiéd a csend és a nyugalom,

miénk a könny és a fájdalom.

Éveknek súlya nem mindig teher,

Sok ember lassan mindent kihever.

Deres hajával gyakran béke jár,

Nincs szenvedélye, csak emléke már.

A sír felé szép, nyugalmas az ut,

Az élet úgyis szomorú s hazug.

„Juhász Gyula: Dér”

Ifju virág volt, mit se tudott a lét viharáról,

S máris törve pihen, s törve sir érte szivünk.

Tóth Árpád

Ilyen az ember. Egyedüli példány.

Nem élt belőle több és most sem él,

s mint fán se nő egyforma két levél,

a nagy időn se lesz hozzá hasonló.

Kosztolányi Dezső

Elköszön az elhunyt 

Nagyon akartam élni még,

Érezni szívetek melegét.

Nem adta a sors nekem,

Elvámolta az életem.

Búcsú nélkül kellett elmennem,

Őrizzetek szívetekben.

"A fekete földben feketén

súlyos titokként fekszem én."

/Keszei István/

"Síromnál sírva meg ne állj!

Nem ott vagyok, nincs is halál."

/Mary Elizabeth Frye/

Az voltam, ami vagy; az leszel, ami vagyok.

Quintus Horatius Flaccus

Elengedem mindenki tartozását,

felejtsd el arcom romló földi mását.

Dsida Jenő

Ha rám gondoltok, köztetek leszek,

de fáj, ha látom könnyetek.

Ha rám gondoltok, mosolyogjatok,

Emlékem így áldás rajtatok.

Még leszünk együtt...

"Nekem már várni nem szabad, Titokzatos hívó szavak"

/ Arany/

"Úgy vágytam ide, s most már szállnék"

/ Ady/

"S a fájdalmak is mások, Mert semmit se tehettek" / Ady/

"Valami nagy-nagy,

Bús semmiségbe beleveszek" / Ady/

További idézetek, vers részletek

A bölcsőtől a koporsóig

Minden múlandó, illanó itt.

Ma még jövő, holnapra múlt,

A tarka lepke porba hullt.

"Állni gyászban, súlyos ezüstben,

Fuldokolni a fáklyafüstben"

/ Ady/

Öreg fának kidőlt törzse,

Két szép hajtás nőtt belőle.

Új hajtások sok virága,

Emlékeztet a vén fára.

Meghalni könnyebb, mint örök búcsút venni attól, kit igazán szerettünk.

"S mert halhatunk bármelyik percben,

célunk mégis az örökkévalóság.

S az ember szívében van a legtöbb jóság.

Talán örökség, talán halál.

Hát jöjjetek, beígért éjszakák."

"Akár ha lent, akár ha fönt,

A szegényé csupán a csönd"

/ József Attila/"

"Most minden-minden imává vált"

/ Ady/

"Nincsen szavunk, amit kimondhatnánk"

/József Attila/

Elválni kedveseinktől fájdalmas és nehéz,

de szívem a Szent reménnyel a jövendőbe néz.

Jézus én bizodalmam hiszem, hogy egy napon

Szeretteimet a mennyben újra megláthatom.

Elfáradtál az élet tengerén

Pihenj csendben a föld lágy ölén.

A harcot, melyet őseink vívtak,

békévé oldja az emlékezés.

József Attila

Ne szánj meg éltem szűnte után, tas!

Ne szánj! nyugalmam felzavaró szavat

Ne mondj felettem, kínjaimnak

Vélem együtt temetése itt lett.

Vörösmarty Mihály

Ne fájjon, amire nincs orvosság. Aminek vége, vége.

„William Shakespeare”

Mert ami meghalt, nincsen eltemetve,

mit megtagadtál, nincsen elfeledve...

„Babits Mihály”

Nem hiszek a könnyeknek.

A fájdalom könnytelen és szótlan.

„Márai Sándor”

A súlyos fájdalmat is enyhíti az idő.

„Marcus Fabius Quintilianus”

Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is, hogyha szeretsz.

A legnehezebb, ha hiába szeretsz.

„Anakreón”

Jól csak a szívével lát az ember.

Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

„Antoine de Saint-Exupéry”

Szívük megpihenni tér ott lent a mélyben,

Lelkükre angyalok vigyáznak fent az égben.

Alex Tamás

"S mert halhatunk bármelyik percben,

célunk mégis az örökkévalóság.

S az ember szívében van a legtöbb jóság.

Talán örökség, talán halál.

Hát jöjjetek, beígért éjszakák."

Vallásos sírfeliratok

Béke poraira

Mindegy, mi voltam: voltam az ami,

Egy hang voltam az Isten énekében

És kár lett volna el nem hangzani.

Nagy Zoltán

Voltunk, mint ti, lesztek, mint mi: por és hamu.

Feltámadunk

Az eszmének volt hőse és szolgája

Hirdette lángolón az Úr szavát

Nevét nem törli el idők homálya

Áldóan adja kor a kornak át.

"Áldjon meg az Isten

Úgy is vége most már

Kész a ravatalom,

Áldjon meg az Isten."

Eltemette mélyen a lektor.

Vigasztalt: - "Feltámadunk egykor!"

Örök béke poraira!

Deleatur soraira.

Váci Mihály

Az Isten hatalmas nagy úr,

Sötétség és világosság.

Jézus tanítványa voltam,

Gyermekekhez lehajoltam,

A szívemhez fölemeltem,

Szeretetre így neveltem.

Benedek Elek

A sírfeliratokon túl természetesen a sírkő emlékhely választás, a szobor készítés személyesebbé teheti a szeretett hozzátartozóink nyughelyét. A Lapidaris innovációja, pedig ezen is túlmutat, a sírhelyre helyezhető, okostelefonnal leolvasható Lapidaris Emlékkő,valamint a hozzá tartozó online emlékoldalra feltöltött képek és videók elmondják mindazt, amit szavakkal nem lehet. Az emlékhely bemutatja az ott nyugvók élettörténetét és még bensőségesebbé, meghittebbé teszi a temetőben eltöltött időt a családnak, emelett megőriz minden boldog pillanatot az utókornak. A gyászoló ismerősök, távol élő rokonok az emlékoldalon leróhatják kegyeletüket, írhatnak megemlékezéseket, elmesélhetnek történeteket és virtuális gyertyát is gyújthatnak. https://lapidaris.com/hu/