Emlékek ajándékba a családnak-VENDÉGPOSZT
Szeretném megosztani veletek a családom tapasztalatait, élményeit a Lapidaris emlékkővel kapcsolatban, amit a férjem vásárolt ajándékba a családunknak. Először, amikor mesélte, hogy hogyan is működik az emlékoldal idegenkedtem tőle, aztán rájöttem, hogy erre volt szükség ahhoz, hogy a család még közelebb kerüljön egymáshoz, hogy az emlékeket mélyebben megosszák a többiekkel. Olyan hatást gyakorolt ránk az emlékek gyűjtése, keresgélés, digitalizálás, mintha egy családterápián vettünk volna részt. Édesanyám mozgósította a távoli családtagokat is, hogy a fotóalbumaik kincseit fotózzák le és küldjék el nekem. Soha nem látott képeket kaptunk a felmenőkről, elvesztett édesapámról.
Kezdem az elején a történetet. Minden évben Halottak napjára korán elkezdünk készülni, rendbe tesszük a családi sírokat a temetőben, ültetünk friss virágokat, lemossuk a sírköveket. Idén a vírus miatt úgy döntöttünk, hogy édesapám sírját, amiben a nagyszüleim is nyugszanak ideje felújítani. Ennek az utánajárása közben akadt a Facebookon a férjem a Lapidarisra. Elmondása szerint úgy érezte, hogy megtalálta azt az eszközt, amivel közelebb hozhatja egymáshoz a családtagokat, azonnal megrendelte a követ. Én ebből annyit érzékeltem, hogy érkezett egy rejtélyes csomag, amit hétvégén fog megmutatni a szokásos családi ebéden az édesanyámnál.
Mire eljött a szombat már ki is ment a fejemből a doboz léte, viszont nagyon izgatott voltam, amikor elénk tette. Először idegenkedtem az ötlettől, de ahogy elmondta, hogy mi mindenre lehet használni én azonnal előhoztam a fényképeket és lelkesen elkezdtem válogatni mi minden kerüljön fel az oldalra.
Férjem azt is elmondta, hogy így a temetőbe ha ellátogatunk, akkor megnézhetjük ott a fotókat, videókat, így még bensőségesebb lesz minden látogatás. Emellett akár otthonról is elmerülhetünk az összegyűjtött emlékekben, amik sose kallódnak el többet. Tudta, hogy egy gyerekkori képem apuval elveszett a költözésnél és milyen fájdalmasan érintett és ez által biztonságban tudhatom a többi emlékem.
A GPS navigációt, amikor említette nagyon nevettünk, mert Irénke néném mindig eltéved mindenhol, a temetőbe pont ezért nem jár ki, így mintha neki találták volna ki ezt a funkciót.
A családi délután fantasztikusan sikerült, meséltünk, történeteket osztottunk meg, sokat nevettünk és egy két könnycseppet is ejtettünk, amikor édesanyám apuról beszélt.
Amiért leghálásabb vagyok, hogy kamasz fiam, akit sosem érdekelte a családi anekdotázás most csillogó szemmel hallgatta a nagymamáját, nézegette a képeket és a napokban a családfánkat lerajzolta a neveket összegyűjtve.
Nagyon hálás vagyok Önöknek, hogy ezt a nagyszerű lehetőséget adták nekünk. A napokban elkészül a sír felújítás és a kő a helyére kerülhet. Az emlék oldalak pedig szépen bővülnek, közelebb hozva a távoli rokonokat hozzánk. Karácsonyra pedig férjem családját ajándékozzuk meg ezzel a szeretetteli kapoccsal, a Lapidaris kővel.
