Szent László Katolikus Gimnázium és Technikum
Gyula Juhász
Historie památníku
Szent László Katolikus Gimnázium és Technikum
Kisvárdán 1918 szeptemberében kezdte meg működését a Szent Orsolya-rend által működtetett tanítónőképző és elemi iskola, majd a lakosság kérésnek eleget téve, polgári leányiskolát is nyitottak 1927-ben. 1926-ra elkészült az iskolakomplexum első része (mára már lebontották az elemi iskolát, amely a későbbi, Szent László óvoda helyiségét képezte.
Az épület barokk stílusú homlokzati megoldásában Pázmándy István okl. építész fáradozott. Az épület utcai hossza kb. 100 m, eredeti terv szerint közepén hatalmas torony lett volna, mely alatt főbejárat helyezkedett el. Aztán a torony elmaradt, a középső rész két emelettel záródna le. A zárdaiskola épületből a jobbszárny készült el először, az elemi iskola már 1927. évben be is költözött. 1928-ban készült el a zárdaiskola bal szárnyának az a része, ahová a polgári iskolát helyezték el.
Az iskola főépületét Tutkovics József és Tutkovics Ferenc kisvárdai tervezők és építkezési vállalkozók építették 1926 októberétől, 1927 szeptemberében már birtokba vehették az akkor még csak egy emelettel rendelkező épületet. 1929-ben szintén Tutkovicsék építették az iskola udvarán a rendházat. 1933-ra az internátus is megépült.
A második emeletet felhúzása, az épület oldalirányú bővítése és a tornaterem megépítése a 2. világháború idején, 1943-44-ben történt. Ennek a bővítésnek a tervezője is Pázmándy István műegyetemi tanár volt.
Az egyházi iskolát 1948-ban államosították, az ezt követő évtizedekben többféle néven működött, különféle képzések folytak benne. 1992. június 28-án ünnepélyes keretek között sor került az iskola egyházi kezelésbe történő átvételére. Jelenleg Szent László Katolikus Gimnázium és Technikum néven várja a tanulókat.
nyíregyházai m. kir. államépitészeti hivatal versenytárgyalást hirdet a Kisvárdai Szent Orsolya zárda építésére. Az ajánlatok csak az összes munkákra 1926. évi augusztus 27-ének d. e. 10 órája nyújtandók be nevezett hivatalhoz. (A teljes szövegű kiírás mai számunk hirdetményei közt olvasható.) írták augusztus 18-án
Versenytárgyalási hirdetmény.
Alulírott m. kir. államépítészeti hivatal versenytárgyalást hirdet a Kisvárdai Szent Orsolya zárda építési munkálatainak biztosítása tárgyában.
A versenytárgyaláson résztvenni óhajtók felhivatnak, hogy ajánlataikat aláirva és szabályszerűen felbélyegezve pecséttel lezárt borítékba helyezve 1826. évi augusztus hó 27-ik napjának d. e. 16 órájáig a m. kir. államépitészeti hivatalhoz közvetlenül vagy postán nyújtsák be.
A boríték a következő címzéssel látandó el: M. kir. államépitészeti hivatal Nyíregyháza „Ajánlat a Kisvárdai Szent Orsolya zárda építési munkálataira“.
Az ajánlatok csak az összmunkákra és csakis az alulírott hivatal által kiadott ajánlati mintákon és ajánlati költségvetésben tehetők.
Az ajánlati költségvetésbe az egységárakat és ajánlati végösszegeket nemcsak számokkal, hanem betűkkel is be kell inni.
Az ajánlathoz az ajánlati összeg 5%-át kitevő bánatpénznek, vagy a Pénzintézeti Központ keretébe tartozó hazai pénzintézeti által kiállított fenntartás nélküli betétkönyvnek valamely m. kir. adóhivatalnál történt letételéről szóló nyugta, vagy annak közjegyzőileg hitelesített másolata csatolandó. Azon ajánlattevők, kik a munkák teljesítésére törvényes képesítéssel illetve jogosítvánnyal nem bírnak, kötelesek ajánlatukbanképesítéssel bíró megbízottat megnevezni.
Azon ajánlattevők, akik az alulírott államépítészeti hivatal felügyelete alatt munkát nem végeztek, illetve előtte ismeretlenek, tartoznak megbízhatóságukat vagy az illetékes kereskedelmi és iparkamara, vagy a lakásuk szerint illetékes községi bizonyítvánnyal igazolni.
A tervek és feltételek a hivatalos órák alatt alulírott hivatalnál megtekinthetők és ott mindennemű felvilágosítások megadatnak. Ugyanott az ajánlati minta és az ajánlattevő által egységárakkal kitöltendő ajánlati költségvetés 60.000 koronáért megszerezhető.
Ajánlattevők ajánlataikkal a versenytárgyalás napjától három hétig kötelezettségben maradnak.
Alulírott hivatal fenntartja magáénak a jogot, hogy a beérkező ajánlatok között tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson, vagy valamennyit minden kártérítési igény nélkül viszszautasíthassa.
Nyíregyháza, 1926. évi augusztus hó 11-én.
M. kir. államépitészeti hivatal.
ULRICH K. J.
Néző István
Szent László Katolikus Gimnázium és Technikum
Kisvárdán 1918 szeptemberében kezdte meg működését a Szent Orsolya-rend által működtetett tanítónőképző és elemi iskola, majd a lakosság kérésnek eleget téve, polgári leányiskolát is nyitottak 1927-ben. 1926-ra elkészült az iskolakomplexum első része (mára már lebontották az elemi iskolát, amely a későbbi, Szent László óvoda helyiségét képezte.
Az épület barokk stílusú homlokzati megoldásában Pázmándy István okl. építész fáradozott. Az épület utcai hossza kb. 100 m, eredeti terv szerint közepén hatalmas torony lett volna, mely alatt főbejárat helyezkedett el. Aztán a torony elmaradt, a középső rész két emelettel záródna le. A zárdaiskola épületből a jobbszárny készült el először, az elemi iskola már 1927. évben be is költözött. 1928-ban készült el a zárdaiskola bal szárnyának az a része, ahová a polgári iskolát helyezték el.
Az iskola főépületét Tutkovics József és Tutkovics Ferenc kisvárdai tervezők és építkezési vállalkozók építették 1926 októberétől, 1927 szeptemberében már birtokba vehették az akkor még csak egy emelettel rendelkező épületet. 1929-ben szintén Tutkovicsék építették az iskola udvarán a rendházat. 1933-ra az internátus is megépült.
A második emeletet felhúzása, az épület oldalirányú bővítése és a tornaterem megépítése a 2. világháború idején, 1943-44-ben történt. Ennek a bővítésnek a tervezője is Pázmándy István műegyetemi tanár volt.
Az egyházi iskolát 1948-ban államosították, az ezt követő évtizedekben többféle néven működött, különféle képzések folytak benne. 1992. június 28-án ünnepélyes keretek között sor került az iskola egyházi kezelésbe történő átvételére. Jelenleg Szent László Katolikus Gimnázium és Technikum néven várja a tanulókat.
nyíregyházai m. kir. államépitészeti hivatal versenytárgyalást hirdet a Kisvárdai Szent Orsolya zárda építésére. Az ajánlatok csak az összes munkákra 1926. évi augusztus 27-ének d. e. 10 órája nyújtandók be nevezett hivatalhoz. (A teljes szövegű kiírás mai számunk hirdetményei közt olvasható.) írták augusztus 18-án
Versenytárgyalási hirdetmény.
Alulírott m. kir. államépítészeti hivatal versenytárgyalást hirdet a Kisvárdai Szent Orsolya zárda építési munkálatainak biztosítása tárgyában.
A versenytárgyaláson résztvenni óhajtók felhivatnak, hogy ajánlataikat aláirva és szabályszerűen felbélyegezve pecséttel lezárt borítékba helyezve 1826. évi augusztus hó 27-ik napjának d. e. 16 órájáig a m. kir. államépitészeti hivatalhoz közvetlenül vagy postán nyújtsák be.
A boríték a következő címzéssel látandó el: M. kir. államépitészeti hivatal Nyíregyháza „Ajánlat a Kisvárdai Szent Orsolya zárda építési munkálataira“.
Az ajánlatok csak az összmunkákra és csakis az alulírott hivatal által kiadott ajánlati mintákon és ajánlati költségvetésben tehetők.
Az ajánlati költségvetésbe az egységárakat és ajánlati végösszegeket nemcsak számokkal, hanem betűkkel is be kell inni.
Az ajánlathoz az ajánlati összeg 5%-át kitevő bánatpénznek, vagy a Pénzintézeti Központ keretébe tartozó hazai pénzintézeti által kiállított fenntartás nélküli betétkönyvnek valamely m. kir. adóhivatalnál történt letételéről szóló nyugta, vagy annak közjegyzőileg hitelesített másolata csatolandó. Azon ajánlattevők, kik a munkák teljesítésére törvényes képesítéssel illetve jogosítvánnyal nem bírnak, kötelesek ajánlatukbanképesítéssel bíró megbízottat megnevezni.
Azon ajánlattevők, akik az alulírott államépítészeti hivatal felügyelete alatt munkát nem végeztek, illetve előtte ismeretlenek, tartoznak megbízhatóságukat vagy az illetékes kereskedelmi és iparkamara, vagy a lakásuk szerint illetékes községi bizonyítvánnyal igazolni.
A tervek és feltételek a hivatalos órák alatt alulírott hivatalnál megtekinthetők és ott mindennemű felvilágosítások megadatnak. Ugyanott az ajánlati minta és az ajánlattevő által egységárakkal kitöltendő ajánlati költségvetés 60.000 koronáért megszerezhető.
Ajánlattevők ajánlataikkal a versenytárgyalás napjától három hétig kötelezettségben maradnak.
Alulírott hivatal fenntartja magáénak a jogot, hogy a beérkező ajánlatok között tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson, vagy valamennyit minden kártérítési igény nélkül viszszautasíthassa.
Nyíregyháza, 1926. évi augusztus hó 11-én.
M. kir. államépitészeti hivatal.
ULRICH K. J.
Néző István
