Országzászló a turullal
Juhász Gyula
Az emlékmű története
Kisvárdán legelőször 1938-ban (egy szabadcsapat, az ún. "rongyos gárda" közreműködésével)
emeltek országzászlót, bár ez még akkoriban csak ideiglenes volt. Ezt a "jelképes"
országzászlót egy kis talapzaton álló vascső jelentette. Ez a jelkép azonban nem volt méltó
sem az eszméhez, sem a településhez, ezért 1940-ben Forgách József kisvárdai kőfaragó
mester elkészítette a Martinelli Jenő szobrászművész által tervezett emlékművet. Az alkotás
talapzatába a kőfaragó mester ország címert és kettős keresztet vésett, tetejébe turulmadarat
állított, melyet 1940. október 13-án nagyszabású ünnepség keretében szenteltek fel.
1945 után az emlékművet lecserélték, a talapzat maradt, azonban levésték róla a kettős
keresztet és az ország címert, a turulmadár helyébe pedig búzakalászos, kalapácsos, csillagos
címert tettek. Később ez az emlékmű is módosult, felváltotta egy önálló, nagy vörös csillag.
1969-ben az emlékművet ismét cserélték, immár talapzattal együtt. Az eredeti talapzatot a
Zrínyi térre vitték, ott egy emléktáblát helyeztek el rajta, felírva rá Császy László. Vári Emil
és Bódi Lajos nevét. Az emlékmű helyére kerülő új, vörös márványból készült hódoltsági-
emlékmű a fejlődő szocializmust jelképezte.
A rendszer összeomlásával a szimbólumokat, így a felszabadulási emlékművet is 1991. május
20-án elbontották. Az emlékmű helyére 1996-ban visszaállították az eredeti 1940-ban készült
országzászló talapzatot, melynek tetejére Sebestyén Sándor által készített bronz turulmadarat
állítottak. Az alkotást augusztus 19-én avatták fel régi helyén, a Flórián téren.
Kisvárdán legelőször 1938-ban (egy szabadcsapat, az ún. "rongyos gárda" közreműködésével)
emeltek országzászlót, bár ez még akkoriban csak ideiglenes volt. Ezt a "jelképes"
országzászlót egy kis talapzaton álló vascső jelentette. Ez a jelkép azonban nem volt méltó
sem az eszméhez, sem a településhez, ezért 1940-ben Forgách József kisvárdai kőfaragó
mester elkészítette a Martinelli Jenő szobrászművész által tervezett emlékművet. Az alkotás
talapzatába a kőfaragó mester ország címert és kettős keresztet vésett, tetejébe turulmadarat
állított, melyet 1940. október 13-án nagyszabású ünnepség keretében szenteltek fel.
1945 után az emlékművet lecserélték, a talapzat maradt, azonban levésték róla a kettős
keresztet és az ország címert, a turulmadár helyébe pedig búzakalászos, kalapácsos, csillagos
címert tettek. Később ez az emlékmű is módosult, felváltotta egy önálló, nagy vörös csillag.
1969-ben az emlékművet ismét cserélték, immár talapzattal együtt. Az eredeti talapzatot a
Zrínyi térre vitték, ott egy emléktáblát helyeztek el rajta, felírva rá Császy László. Vári Emil
és Bódi Lajos nevét. Az emlékmű helyére kerülő új, vörös márványból készült hódoltsági-
emlékmű a fejlődő szocializmust jelképezte.
A rendszer összeomlásával a szimbólumokat, így a felszabadulási emlékművet is 1991. május
20-án elbontották. Az emlékmű helyére 1996-ban visszaállították az eredeti 1940-ban készült
országzászló talapzatot, melynek tetejére Sebestyén Sándor által készített bronz turulmadarat
állítottak. Az alkotást augusztus 19-én avatták fel régi helyén, a Flórián téren.