(3) горящих свечей
(1009) потухших свечей
Lányod, Ági, 2025.07.31
15 órája


Зажёг Lányod, Ági
"… lenyomatot készít a lelked mindenkiről, akivel boldog voltál. Ez mágikus kép, erősebb minden fényképnél. Akivel boldog voltál, nem mozdul belőled, nem cserélődik ki egy másikra, nem vész el. Megmarad Neked..."
Lányod, Ági, 2025.07.31
15 órája


Зажёг Lányod, Ági
"… lenyomatot készít a lelked mindenkiről, akivel boldog voltál. Ez mágikus kép, erősebb minden fényképnél. Akivel boldog voltál, nem mozdul belőled, nem cserélődik ki egy másikra, nem vész el. Megmarad Neked..."
Lányod, Ági, 2025.07.31
15 órája


Зажёг Lányod, Ági
"… lenyomatot készít a lelked mindenkiről, akivel boldog voltál. Ez mágikus kép, erősebb minden fényképnél. Akivel boldog voltál, nem mozdul belőled, nem cserélődik ki egy másikra, nem vész el. Megmarad Neked..."
Lányod, Ági, 2025.06.05
1 hónapja


Зажёг Lányod, Ági
Szeretlek.
Lányod, Ági, 2025.06.05
1 hónapja


Зажёг Lányod, Ági
Szeretlek.
Lányod, Ági, 2025.05.30
2 hónapja


Зажёг Lányod, Ági
"A szeretetben nincs felejtés. Ezért megrendítő, ha elveszíted azt, akit szerettél: a halál olyasmit kér tőled, ami lehetetlen - hogy felejtsd el, akivel egy vagy. Soha senki nem tudta ezt megtenni, vagy ha igen, nem szeretett igazán."
Lányod, Ági, 2025.05.30
2 hónapja


Зажёг Lányod, Ági
"A szeretetben nincs felejtés. Ezért megrendítő, ha elveszíted azt, akit szerettél: a halál olyasmit kér tőled, ami lehetetlen - hogy felejtsd el, akivel egy vagy. Soha senki nem tudta ezt megtenni, vagy ha igen, nem szeretett igazán."
Lányod, Ági, 2025.05.30
2 hónapja


Зажёг Lányod, Ági
"A szeretetben nincs felejtés. Ezért megrendítő, ha elveszíted azt, akit szerettél: a halál olyasmit kér tőled, ami lehetetlen - hogy felejtsd el, akivel egy vagy. Soha senki nem tudta ezt megtenni, vagy ha igen, nem szeretett igazán."
Lányod, Ági., 2025.05.22
2 hónapja


Зажёг Lányod, Ági.
„Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd."
(Paulo Coelho)