Werner Gyula
1861 
1940 
Werner Gyula
1861-1940 
Név:
Werner Gyula
Becenév:
Születési név:
Werner Gyula
Születési idő:
1861. március 23.
Születési település:
Kassa
Elhunyt:
1940. április 01.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Werner Gyula élettörténete

Werner Gyula

Werner Gyula Kassán született 1861. március 23-án, Werner Gottlieb és Sichert Mária evangélikus szülőktől. Az elemit és a főgimnázium négy alsó osztályát a szülővárosában, a premontreieknél végezte, a tanítóképzőt Eperjesen teljesítette jeles eredménnyel. Szintén itt tett hasonló minősítésű képesítő vizsgát 1881. július 2-án.

1880-ban kezdte nevelői munkáját Szirmay Balamér földbirtokosnál, a Zemplén megyei Rákócon. 1881-85 között Jankó Miklós országgyűlési képviselő és Martinyi János papírgyáros családjánál nevelősködött Csetneken és Rochfalván. Ezt követően 1886-ig Budapesten, a Sziráky családnál töltötte be ezt a feladatot. Tanítói munkája alatt magánúton elvégezte a gimnázium felső négy osztályát is. 1886-ban Nyíregyházán, az Antal-tanyai iskolában alkalmazták. 1887-ben a városba került segédtanítóul, 1889-től az ún. Központi Iskolában már rendes tanító, előbb az I-II. vegyes osztályban, 1892-től a III. fiú osztályban. Eközben 1890-ben az alsófokú kereskedelmi tanonciskolába is megválasztották tanítónak. Tanítóskodása során megszerezte a polgári iskolai tanítói képesítést is. 1890-től Farbaky József hegyaljai főesperes titkáraként is működött, és ebben a minőségben szolgált 1896 áprilisáig. Nyíregyházán tagja volt egyházi tanácsnak, az iskolaszéknek, főjegyzője a Szabolcs Megyei Általános Tanító Egyesületnek.

Kisvárdán 1899-ben kezdte meg működését a polgári fiúiskola, melynek élére őt jelölték ki. Ettől kezdve mintegy negyven esztendőt itt töltött, s egyaránt buzgón dolgozott hivatásában és vállalt feladataiban. Minden alkalmat felhasznált az önművelésre, ismeretei gyarapítására. Nyelveket tanult, tanári fizetését összerakosgatva beutazta Európa nyugati részét, hogy megismerkedjen más népekkel, azok kultúrájával. Tanítványait is erre nevelte. Kisvárdán is folytatta a megyei tanító egyesületben megkezdett munkáját, felolvasásokat tartott. 1918-ban az Pedagógusok Északkeleti Köre alelnökének választották. Bekapcsolódott a Kisvárdai Felekezetnélküli Népnevelési Egylet tevékenységébe is. Az 1922-ben megalakult Kisvárdai Irodalmi és Művészeti Egyesület munkájából is kivette a részét. Megírta a Kisvárdai Kaszinó 100 éves története című munkát (1940), publikált a helyi lapokban is. Ő volt a szellemi atyja a Kisvárdai almanachnak (1940) is, mely két írását is tartalmazta. 1908-ban feleségével együtt belépett a Magyar Protestáns Szövetségbe. 1910. november 27-én az állami polgári iskolában tartották meg Kisvárdán az első evangélikus istentisztelet. Világi elnökként nagy szerepe volt abban, hogy 1931-ben temploma lett a felekezetnek. 1932-ben Horthy Miklós kitüntette a magyar Signum Laudis érdemrenddel.

Werner Gyula 1940. április 1-jén hunyt el, 3-án temették, sírköve ma az evangélikus templom oldalánál található. A róla elnevezett pedagógiai díjat 2014-ben alapította a város.

Néző István