Rozipál János

Rozipál János 1883. január 15-én született, öt nap múlva keresztelték a római katolikus szertartás szerint Kisvárdán. Apja Rozipál Sándor kalaposmester, anyja Máté Julianna.

Az elemi iskola után a kalaposmesterséget tanulta ki és 1897-ben szabadult fel. Budapesti és ceglédi műhelyekben praktizált. 1902-1905 között a 65. gyalogezredben tett eleget hadkötelezettségének. 1908-ban aranyéremmel és dicsérő oklevéllel tüntették ki. 1909-ben a jövő évi megyei iparkiállítás helyi szervezői között olvassuk a nevét. 1912-ben lett önálló.

Az első világháború kitörésekor azonnal bevonult az ezredéhez, és mint tartalékos szakaszvezető a II. menetzászlóaljjal ment az orosz frontra. 1915 augusztusáig részt vett az ezred összes harcaiban, közben kétszer is könnyebben megsebesült. Ekkor áthelyezték a 155. (Hoffmann) divízió élelmezéséhez az orosz harctéren, ahol az összeomlásig szolgálatot teljesített. Károly-csapatkereszt kitüntetést kapott. Őrmesterként szerelt le 1918. november 25-én Nagykállóban.

Nejével, Patay Etellel két gyermeket neveltek fel. Fiuk, György leérettségizett és a kalapos szakmát, illetve a kereskedést vitte tovább, lányukat tanítónőnek taníttatták, mondhatni úrilányként nevelték, teniszezni járt stb.

Rozipál János a háború után folytatta a mesterségét. Háza, üzlete és műhelye a Csillag utcán volt. A kalapokat saját feldolgozású gyapjúból készítették. A mester legtöbbször az üzletben tartózkodott, vagy a mintegy két hold szőlője művelését ellenőrizte.

1927-ben a lemondott Bencs Mihály helyett a Kisvárdai Általános Ipartestület elnökévé választották. 1920-óta már egyébként is irányító szerepet vitt a testület életében. „vezetésre predesztinált egyéniség, az iparosság jól választott, mikor vezetőjévé emelte.” - írták róla. Elnöksége alatt erősödött meg az Ipartestület annyira, hogy 1932-ben egy emeletes házat vettek és székházzá alakították. Ma is azt használják.

1929-től tagja volt a kisiparosokat képviselő megyei törvényhatósági bizottságnak, tagja volt továbbá a kisvárdai római katolikus egyháztanácsnak, a kisvárdai királyi adóhivatal területén működő adófelszólamlási bizottságnak (1937, 1941), választás révén bekerült a kisvárdai képviselő-testületbe is (1933).

1933-ban azon kevesek között volt, akik a település küldöttségeként keresték fel az igazságügy miniszter annak érdekében, hogy Kisvárdán új járásbíróságot építsenek.

Rozipál János 1944. január 28-án halt meg. Megtestesítője volt annak a szellemnek, amely az Ipartestületet nagyjából az első világháború óta jellemezte.

Néző István