Rozipál János
1883 
1944 
Rozipál János
1883-1944 
Név:
Rozipál János
Becenév:
Születési név:
Rozipál János
Születési idő:
1883. január 15.
Születési település:
Kisvárda
Elhunyt:
1944. január 28.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Rozipál János élettörténete

Rozipál János

Rozipál János 1883. január 15-én született, öt nap múlva keresztelték a római katolikus szertartás szerint Kisvárdán. Apja Rozipál Sándor kalaposmester, anyja Máté Julianna.

Az elemi iskola után a kalaposmesterséget tanulta ki és 1897-ben szabadult fel. Budapesti és ceglédi műhelyekben praktizált. 1902-1905 között a 65. gyalogezredben tett eleget hadkötelezettségének. 1908-ban aranyéremmel és dicsérő oklevéllel tüntették ki. 1909-ben a jövő évi megyei iparkiállítás helyi szervezői között olvassuk a nevét. 1912-ben lett önálló.

Az első világháború kitörésekor azonnal bevonult az ezredéhez, és mint tartalékos szakaszvezető a II. menetzászlóaljjal ment az orosz frontra. 1915 augusztusáig részt vett az ezred összes harcaiban, közben kétszer is könnyebben megsebesült. Ekkor áthelyezték a 155. (Hoffmann) divízió élelmezéséhez az orosz harctéren, ahol az összeomlásig szolgálatot teljesített. Károly-csapatkereszt kitüntetést kapott. Őrmesterként szerelt le 1918. november 25-én Nagykállóban.

Nejével, Patay Etellel két gyermeket neveltek fel. Fiuk, György leérettségizett és a kalapos szakmát, illetve a kereskedést vitte tovább, lányukat tanítónőnek taníttatták, mondhatni úrilányként nevelték, teniszezni járt stb.

Rozipál János a háború után folytatta a mesterségét. Háza, üzlete és műhelye a Csillag utcán volt. A kalapokat saját feldolgozású gyapjúból készítették. A mester legtöbbször az üzletben tartózkodott, vagy a mintegy két hold szőlője művelését ellenőrizte.

1927-ben a lemondott Bencs Mihály helyett a Kisvárdai Általános Ipartestület elnökévé választották. 1920-óta már egyébként is irányító szerepet vitt a testület életében. „vezetésre predesztinált egyéniség, az iparosság jól választott, mikor vezetőjévé emelte.” - írták róla. Elnöksége alatt erősödött meg az Ipartestület annyira, hogy 1932-ben egy emeletes házat vettek és székházzá alakították. Ma is azt használják.

1929-től tagja volt a kisiparosokat képviselő megyei törvényhatósági bizottságnak, tagja volt továbbá a kisvárdai római katolikus egyháztanácsnak, a kisvárdai királyi adóhivatal területén működő adófelszólamlási bizottságnak (1937, 1941), választás révén bekerült a kisvárdai képviselő-testületbe is (1933).

1933-ban azon kevesek között volt, akik a település küldöttségeként keresték fel az igazságügy miniszter annak érdekében, hogy Kisvárdán új járásbíróságot építsenek.

Rozipál János 1944. január 28-án halt meg. Megtestesítője volt annak a szellemnek, amely az Ipartestületet nagyjából az első világháború óta jellemezte.

Néző István