Nyáry Krisztina
1604 
1641 
Nyáry Krisztina
1604-1641 
Név:
Nyáry Krisztina
Becenév:
Születési név:
Nyáry Krisztina
Születési idő:
1604. október 31.
Születési település:
Kisvárda
Elhunyt:
1641. február 22.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Nyáry Krisztina élettörténete

Nyáry Krisztina

Nyáry Pál és Várday Kata gyermekeként 1604. október 31-én a kisvárdai várban született Krisztina. Első férje az elhunyt nádor fia, Thurzó Imre volt. A házasságát az anyák ütötték nyélbe. Mielőtt a fiatalok még láthatták volna egymást, mindent előkészítettek az egybekelésükre A lutheránus Thurzó a kálvinista Krisztinával Királyhelmecen, 1618. november 11-én, Márton napján kötött esküvőt. Ebből az alkalomból írta Bocatius János a Menyegzői lúd című alkalmi eklogát. Innen átvonult a násznép Bicsére, ahol még egyfolytában öt hétig tartott a lakodalmi ünnepség.

A férjet a politikai és vallásküzdelmek elszólították bicsei otthonából, Krisztina levélben tartotta a kapcsolatot anyósával és anyjával. A nő irományai magasabb fokú műveltségről tanúskodnak, mint a kor általános színvonala. A férj 1621-ben fiatalon elhunyt, egy Erzsébet nevű leányt és egy várandós feleséget hagyva maga után. Krisztina 1622-ben megszülte Thurzó Krisztinát. 17 éves özvegy erőszakos anyósa (Czobor Erzsébet) uralma alá került, aki még lányaitól is megfosztotta menyét. A fiatal nő leánygyermekeit anyósánál hagyva anyjához menekült Szomolányba.

Az özvegy kezére többen pályáztak, de eredménnyel a katolikus gróf Eszterházy Miklós járt. Nyáry Krisztina új férje a negyvenedik esztendejét taposta, amikor 1624. július 21-én Szucsányban megtartották a lakodalmat. Az esketést az ellenreformáció apostola, Pázmány Péter végezte. Nyáry Krisztina még ebben az évben visszatért a katolikus hitre. A család udvari káplánja a jezsuita Hajnal Mátyás volt, aki 1629-ben Bécsben megjelent, Jézus szívéről szóló ájtatossági könyvét Krisztinának, mecénásának ajánlotta. A hölgy egyéb vallásos művek kiadását is támogatta. A nemesasszony irodalmi értékű naplót vezetett, ebbe feljegyezte a Várdai család eredetmondáját is.

Amikor Eszterházyt 1625-ben nádorrá választották, az egykori kisvárdai leány 21 éves korára az ország első asszonya lett, ám a Thurzó rokonsággal a Thurzó-árvák miatt összetűzésbe keveredett. Az 1625-ös országgyűlés kénytelen volt a kérdéssel foglalkozni, s meghozni a LXIII. tc-t. arról, hogy „Czobor Erzsébet uraszony a nádorispán úr hitves urasszonyának a leányait visszaadja”.

Nyáry Krisztinának második férjétől kilenc gyermeke származott, közülük legismertebb az 1635-ben született Pál, a későbbi nádor és herceg. 1632-ben az első házasságából született Thurzó Krisztina nevű lánya is elhalt. A másik leány, Erzsébet 1638-ban kötött házasságot gróf Eszterházy Istvánnal. Éppen egy újabb gyermek világrajövetele lett a végzete az anyának. Sentén 1640. február 17-én megszült és 22-én meghalt. A nagyszombati jezsuita templomba temették el. Életét Ipolyi Arnold dolgozta fel egy 1887-ben megjelent kötetben.

Néző István