Gróf Esterházy János
1901 
1957 
Gróf Esterházy János(A mírovi jelképes sírhely a csehországi Mírovban)
1901-1957 
Név:
Gróf Esterházy János
Becenév:
A mírovi jelképes sírhely a csehországi Mírovban
Születési név:
Esterházy János
Születési idő:
1901. március 14.
Születési település:
Nyitraújlak
Elhunyt:
1957. március 08.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"„Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szem előtt lebeg azok példát adó munkássága” "

Gróf Esterházy János élettörténete

Ki is volt Esterházy János?

Gróf Esterházy János szlovákiai magyar politikus (1901–57) a Nyitrához közeli, többségében szlovákok lakta Nyitraújlakon született grófi családban. Bár édesanyja lengyel volt (Elzbieta Tarnowska grófnő), családjától erős magyar nemzeti nevelést kapott. Az Esterházyak galántai ágához tartozó család a történelmi Magyarország felbomlása és Csehszlovákia 1918-as megalakulása után a csehszlovákiai földreform következtében elveszítette vagyonának döntő részét.

Politikai pályafutását az 1920-as évek közepén kezdte, 1932-ben az Országos Keresztényszocialista párt, majd 1936-ban az Egyesült Magyar Párt elnökévé választották. Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején is következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért.

Amikor 1938-ban a magyarok lakta dél-szlovákiai vidékek többségét visszacsatolták Magyarországhoz, gróf Esterházy János Szlovákiában maradt, és ismét élére állt a néhány tízezerre apadt ottani magyarságnak. Megalakította a Szlovenszkói Magyar Pártot, és bekerült a parlamentbe. Az akkori szlovák törvényhozás egyetlen magyar képviselőjeként 1942-ben két szlovák társával együtt tartózkodott a zsidók deportálását elrendelő törvényről szóló szavazáskor.

A második világháború befejezése után letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. A csehszlovák államhatalom 1947-ben a fasiszta rendszerrel való együttműködése ürügyén háborús bűnössé nyilvánította és halálra ítélte. Miután a szovjetek 1949-ben Esterházyt visszaküldték Csehszlovákiába, börtönbe került. Ítéletét azonban életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy súlyos betegen 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban. Politikai rehabilitációját a cseh és a szlovák politikai vezetés mindmáig elutasítja.

A súlyos beteg Esterházy a börtönben 1957. március 8-án halt meg. Holttestét az olmützi krematóriumban hamvasztották el, de a hamvakat nem adták át a családnak. Miután nem volt ismeretes, hogy hol van Esterházy eltemetve, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki az egykori rabtemetőben, melyet példásan gondoznak. A síremléket a felállításának évfordulója alkalmával minden évben rendszeresen megkoszorúzzák. A fekete márványból készült síremléken a következő szöveg olvasható: „A magyar nemzeti kisebbség parlamenti képviselője Prágában és Pozsonyban 12 évet szenvedett börtönökben hitéért és népéért. Elhunyt Mírovban”.

A mírovi börtön Csehország legszigorúbban őrzött börtöne, ahol jelenleg az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek töltik büntetésüket.

2007-ben Esterházy lánya, Alice közbenjárására Karel Schwarzenberg akkori cseh külügyminiszter személyes segítségével cseh történészek kiderítették, hogy Esterházy urnája nem Mírovba, hanem a prágai Motol köztemető közös sírjába került.

Felhasznált forrás

Kokes János 2015. Magyar emlékek Csehországban. Antall József Tudásközpont, Budapest.