Életvonal
Galéria
Adatlap
Csendes szavak
Sírhely
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
dr. Papp István
Dr. Papp István Kisvárdán született 1901. szeptember 12-én. Az apja nevét kapta aki, egy elszegényedett nemesi család leszármazottja volt, foglalkozására nézve- zenész, anyja Bacskai Erzsébet. Az ifjú egy tízgyermekes családban nőtt fel a Fűrész utca (Ma Szabolcsvezér) 21. sz. alatt. Kisvárdán járt elemi iskolába, majd a gimnáziumba. A beíratási díjat is a tanítók fizették. Az 1912/13-as tanévben kezdte meg a középiskolát, Vári Emil volt az osztályfőnöke, magyar és latin tanára, görögre Császy László tanította. A tanulás költségeit részben a gyengébb tanulók korrepetálásáért kapott pénzből fedezte, és különböző ösztöndíjakat is kiérdemelt. Tudatosan készült a tudományos pályára, önszorgalomból nyelveket tanult, különböző klasszikus irodalmi munkákat olvasott. 1920-ban jelesen érettségizett, ezt követően a debreceni Tisza István Tudományegyetemen, magyar-német szakon folytatta tanulmányait. Érdeklődése a nyelvészet felé fordult, különösen a nyelvlélektan és a mondattan iránt mutatott fogékonyságot.
Miután oklevelet szerzett, tanári pályáját 1926-ban a kisvárdai gimnáziumban kezdte, innen Sopronba, majd Hatvanba ment. Itteni tartózkodása alatt, 1934-ben avatták bölcsészdoktorrá magyar nyelvészet főtárgyból, valamint finnugor nyelvészet és esztétika melléktárgyakból. 1936–37-ben tanulmányúton Finnországban járt. Előadásokkal és publikációkkal bekapcsolódott a finn tudományos életbe. 1937-ben a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumba került és ebben az esztendőben lett magántanár az egyetemen. Egyetemi tanár nem lehetett belőle németellenes magatartása és a fennálló politikai rendszerrel való elégedetlensége miatt, ezt 1941-ben Hóman Bálint jelentette ki az egyetem rektorának. 1945/46-ban az Egyesített Fiúgimnáziumban tanított, 1946-ban lett a debreceni Állami Középiskolai Tanárképzőintézet Gyakorló Gimnáziumának tanára. Egy rövid ideig a Debreceni Református Kollégium Tanárképzőintézetében is tanított. 1948-ban került az Egri Pedagógiai Főiskolára, 1949-ben nevezték ki főiskolai tanárnak. 1952-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékének vezetője lett a professzor, annak ellenére, hogy a személyi kultusz éveiben a főiskolai előadásaiban bírálta a marxizmust.
Munkássága az általános- és magyar nyelvészetre, valamint a finn-ugrisztika területére terjedt ki. A turkui egyetem díszdoktora, tagja volt a Finn Tudományos Akadémiának, a Finnugor Társaságnak, a Finn–Magyar Kulturális Vegyesbizottságnak, a Kalevala Társaságnak. 1967 decemberében megkapta a finn állam egyik legnagyobb kitüntetését, az Oroszlán-rend parancsnoki jelvényét. Magyarországon ilyen kitüntetésben nem részesült, nem lett az MTA tagja. 1971-ben tanszékvezető professzorként vonult nyugdíjba.
Dr. Papp István 1972. április 11-én, Debrecenben hunyt el, ott is helyezték nyugalomra.
Néző István