dr. Papp István
1901 
1972 
dr. Papp István
1901-1972 
Név:
dr. Papp István
Becenév:
Születési név:
Papp István
Születési idő:
1901. szeptember 12.
Születési település:
Kisvárda
Elhunyt:
1972. április 11.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

dr. Papp István élettörténete

dr. Papp István

Dr. Papp István Kisvárdán született 1901. szeptember 12-én. Az apja nevét kapta aki, egy elszegényedett nemesi család leszármazottja volt, foglalkozására nézve- zenész, anyja Bacskai Erzsébet. Az ifjú egy tízgyermekes családban nőtt fel a Fűrész utca (Ma Szabolcsvezér) 21. sz. alatt. Kisvárdán járt elemi iskolába, majd a gimnáziumba. A beíratási díjat is a tanítók fizették. Az 1912/13-as tanévben kezdte meg a középiskolát, Vári Emil volt az osztályfőnöke, magyar és latin tanára, görögre Császy László tanította. A tanulás költségeit részben a gyengébb tanulók korrepetálásáért kapott pénzből fedezte, és különböző ösztöndíjakat is kiérdemelt. Tudatosan készült a tudományos pályára, önszorgalomból nyelveket tanult, különböző klasszikus irodalmi munkákat olvasott. 1920-ban jelesen érettségizett, ezt követően a debreceni Tisza István Tudományegyetemen, magyar-német szakon folytatta tanulmányait. Érdeklődése a nyelvészet felé fordult, különösen a nyelvlélektan és a mondattan iránt mutatott fogékonyságot.

Miután oklevelet szerzett, tanári pályáját 1926-ban a kisvárdai gimnáziumban kezdte, innen Sopronba, majd Hatvanba ment. Itteni tartózkodása alatt, 1934-ben avatták bölcsészdoktorrá magyar nyelvészet főtárgyból, valamint finnugor nyelvészet és esztétika melléktárgyakból. 1936–37-ben tanulmányúton Finnországban járt. Előadásokkal és publikációkkal bekapcsolódott a finn tudományos életbe. 1937-ben a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumba került és ebben az esztendőben lett magántanár az egyetemen. Egyetemi tanár nem lehetett belőle németellenes magatartása és a fennálló politikai rendszerrel való elégedetlensége miatt, ezt 1941-ben Hóman Bálint jelentette ki az egyetem rektorának. 1945/46-ban az Egyesített Fiúgimnáziumban tanított, 1946-ban lett a debreceni Állami Középiskolai Tanárképzőintézet Gyakorló Gimnáziumának tanára. Egy rövid ideig a Debreceni Református Kollégium Tanárképzőintézetében is tanított. 1948-ban került az Egri Pedagógiai Főiskolára, 1949-ben nevezték ki főiskolai tanárnak. 1952-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékének vezetője lett a professzor, annak ellenére, hogy a személyi kultusz éveiben a főiskolai előadásaiban bírálta a marxizmust.

Munkássága az általános- és magyar nyelvészetre, valamint a finn-ugrisztika területére terjedt ki. A turkui egyetem díszdoktora, tagja volt a Finn Tudományos Akadémiának, a Finnugor Társaságnak, a Finn–Magyar Kulturális Vegyesbizottságnak, a Kalevala Társaságnak. 1967 decemberében megkapta a finn állam egyik legnagyobb kitüntetését, az Oroszlán-rend parancsnoki jelvényét. Magyarországon ilyen kitüntetésben nem részesült, nem lett az MTA tagja. 1971-ben tanszékvezető professzorként vonult nyugdíjba.

Dr. Papp István 1972. április 11-én, Debrecenben hunyt el, ott is helyezték nyugalomra.

Néző István