Téli imaház
Juhász Gyula
Az emlékmű története
Téli imaház
A zsidóság szakrális jellegű építményei egy utcára koncentrálódtak. Ezt az utcát a 19. sz. derekán még Serház utcának hívták, a század végén kezdték Csillag utcának nevezni, a benne található kocsmáról, majd 1911-ben Deák Ferenc utca lett.
Ez az utca adott helyet az imaháznak is. A földterületet az Esterházy családtól az 1860-as években Wahrman Mór szerezte meg, majd az ő örököseié lett. A régi imaházat lebontották és a századforduló táján épült meg a zsinagóga nyugati oldalánál az 5. sz. alatt az ún. téli imaterem. Ezt télen be tudták fűteni, ellentétben a nagy légterű zsinagógával. Itt kapott helyet a héder és a jesiva könyvállománya is, mint ahogyan a héder, a zsidó vallás alapjait lerakó alapfokú iskola is működött benne.
Az 1970-es évekre a zsidóság száma nagyon lecsökkent, a zsinagógát is eladták, az imaterem használatban maradt, de a nyolcvanas évekre elhagyatottá vált és állaga leromlott. A múzeum dolgozói ide helyezték át a zsinagógából a tóraszekrényt, a padokat, a bimát (almemort) melyen a Tórát olvasták fel.
Az ingatlan tulajdonosa jelenleg a MAZSIHISZ, de gondot nem fordít rá, ellenben az elhanyagoltságát az ide látogató zsidók a városon kérik számon. Némi felújításon akkor esett át, amikor az előtte lévő Háda-féle üzletet átépítették.
Néző István
Téli imaház
A zsidóság szakrális jellegű építményei egy utcára koncentrálódtak. Ezt az utcát a 19. sz. derekán még Serház utcának hívták, a század végén kezdték Csillag utcának nevezni, a benne található kocsmáról, majd 1911-ben Deák Ferenc utca lett.
Ez az utca adott helyet az imaháznak is. A földterületet az Esterházy családtól az 1860-as években Wahrman Mór szerezte meg, majd az ő örököseié lett. A régi imaházat lebontották és a századforduló táján épült meg a zsinagóga nyugati oldalánál az 5. sz. alatt az ún. téli imaterem. Ezt télen be tudták fűteni, ellentétben a nagy légterű zsinagógával. Itt kapott helyet a héder és a jesiva könyvállománya is, mint ahogyan a héder, a zsidó vallás alapjait lerakó alapfokú iskola is működött benne.
Az 1970-es évekre a zsidóság száma nagyon lecsökkent, a zsinagógát is eladták, az imaterem használatban maradt, de a nyolcvanas évekre elhagyatottá vált és állaga leromlott. A múzeum dolgozói ide helyezték át a zsinagógából a tóraszekrényt, a padokat, a bimát (almemort) melyen a Tórát olvasták fel.
Az ingatlan tulajdonosa jelenleg a MAZSIHISZ, de gondot nem fordít rá, ellenben az elhanyagoltságát az ide látogató zsidók a városon kérik számon. Némi felújításon akkor esett át, amikor az előtte lévő Háda-féle üzletet átépítették.
Néző István
