Görögkatolikus templom

Település:
Kisvárda, Magyarország
Cím:
Kisvárda, 4600, Szent György tér 2
Állította:
Kisvárda Város Önkormányzata, 1893
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Juhász Gyula

Az emlékmű története

A görögkatolikus templom

 

A görögkatolikus hívek számát Kisvárdán megelőzte a rómaiaké, a reformátusoké és az izraelitáké is. 1779-ben 25 fő, 1836-ban 172, 1880-ban 410 fős volt a gyülekezet.

1888-ban Orosz Pál, az akkori ajaki görögkatolikus parochus - ekkor még Ajak filiája volt a kisvárdai közösség -, felhívással fordult a lakossághoz a már évtizedek óta "napirenden" lévő templomépítés ügyében. Ekkor közel 2 ezer forint gyűlt a célra, az építkezés azonban jóval többe került volna, így gyűjtést szerveztek. 

1892. augusztus 21-re árlejtést hirdetett meg Tutkovics József főgondnok, azzal, hogy ebben az évben csak az alapfalakat kell megépíteni.

1893-ra az összeg mintegy 5.000 forintra rúgott, elegendőnek tűnt a kivitelezéshez. Szerződést kötöttek ifj. Tutkovics Józseffel, ő dolgozta ki az építmény tervét. A kőművesmunkát Dvorák Pál nyíregyházi mester vállalta, az alapozást júliusban megkezdték, az ünnepélyes alapkőletételre augusztus 6-án került sor. Az ácsmunkákra Krispin Ferenc, a bádogos munkákra Klein és Lichtmann társvállalkozók kaptak megbízást. Az asztalosság körébe tartozó munkákat a Bumbera testvérek végezték, az ajtókat és ablakokat ingyen készítették el, az oltárt, szószék padokat és a chorust nem.

Az építkezés azonban hamarosan megakadtak, mert az arra szánt pénz és a már megvásárol anyagok „eltűntek”. Csak akkor indultak meg újra, amikor 1896-ban dr. Küzmös György kórházigazgatót választották gondnoknak, akkor folytatták és fejezték be az építést. A felszentelésre 1897. június 20-án került sor. A templom védőszentje Szent György vértanú.

1914-ben önálló parókia lett a kisvárdai, 1918-ban a templomba ikonosztáziont és új oltárt állítottak, melyet a budapesti Rétay és Benedek Műintézetben készítettek.

1936-ban megállapították, hogy a templomhajó falai mozgásban vannak, a torony és a hajó falazatának csatlakozásánál repedések mutatkoztak, így szükségessé vált a torony lebontása és újból való felépítése. A munkát még ebben az évben megkezdték Tutkovics Ferenc építész vezetésével. 1937 végétől egy új, megnagyobbodott, megszépült templomba járhattak a hívők. 

A templom azóta belsejében és külsejében is megújult.

Néző István

A görögkatolikus templom

 

A görögkatolikus hívek számát Kisvárdán megelőzte a rómaiaké, a reformátusoké és az izraelitáké is. 1779-ben 25 fő, 1836-ban 172, 1880-ban 410 fős volt a gyülekezet.

1888-ban Orosz Pál, az akkori ajaki görögkatolikus parochus - ekkor még Ajak filiája volt a kisvárdai közösség -, felhívással fordult a lakossághoz a már évtizedek óta "napirenden" lévő templomépítés ügyében. Ekkor közel 2 ezer forint gyűlt a célra, az építkezés azonban jóval többe került volna, így gyűjtést szerveztek. 

1892. augusztus 21-re árlejtést hirdetett meg Tutkovics József főgondnok, azzal, hogy ebben az évben csak az alapfalakat kell megépíteni.

1893-ra az összeg mintegy 5.000 forintra rúgott, elegendőnek tűnt a kivitelezéshez. Szerződést kötöttek ifj. Tutkovics Józseffel, ő dolgozta ki az építmény tervét. A kőművesmunkát Dvorák Pál nyíregyházi mester vállalta, az alapozást júliusban megkezdték, az ünnepélyes alapkőletételre augusztus 6-án került sor. Az ácsmunkákra Krispin Ferenc, a bádogos munkákra Klein és Lichtmann társvállalkozók kaptak megbízást. Az asztalosság körébe tartozó munkákat a Bumbera testvérek végezték, az ajtókat és ablakokat ingyen készítették el, az oltárt, szószék padokat és a chorust nem.

Az építkezés azonban hamarosan megakadtak, mert az arra szánt pénz és a már megvásárol anyagok „eltűntek”. Csak akkor indultak meg újra, amikor 1896-ban dr. Küzmös György kórházigazgatót választották gondnoknak, akkor folytatták és fejezték be az építést. A felszentelésre 1897. június 20-án került sor. A templom védőszentje Szent György vértanú.

1914-ben önálló parókia lett a kisvárdai, 1918-ban a templomba ikonosztáziont és új oltárt állítottak, melyet a budapesti Rétay és Benedek Műintézetben készítettek.

1936-ban megállapították, hogy a templomhajó falai mozgásban vannak, a torony és a hajó falazatának csatlakozásánál repedések mutatkoztak, így szükségessé vált a torony lebontása és újból való felépítése. A munkát még ebben az évben megkezdték Tutkovics Ferenc építész vezetésével. 1937 végétől egy új, megnagyobbodott, megszépült templomba járhattak a hívők. 

A templom azóta belsejében és külsejében is megújult.

Néző István