Kálmán Sándor háza (Bagolyvár)

Település:
Kisvárda, Magyarország
Cím:
Kisvárda, 4600, Szent László u. 57
Állította:
Kisvárda Város Önkormányzata, 1920
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Juhász Gyula

Az emlékmű története

Az ún. bagolyvár

A Szent László 57. számon lévő épület Kálmán Sándor tulajdonában volt a két világháború között, vélhetően ő is építtette valamikor az 1920-as években. Sem a tervezője, sem a kivitelező nem ismert. A família őse, Klein Salamon 1802-ben alapította a kisvárdai Sárga boltot. A család a nevét 1901-ben Kálmán-ra magyarosította. 

Kálmán Sándor pályáját 1889-ban banki alkalmazottként kezdte, 1903-ban az ekkor alapított kisvárdai Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézethez került, a bank megszervezésében is részt vett. 1906-ban már ügyvezető-főkönyvelőként írnak róla. Hamar a vezetőségben találja magát, majd ügyvezető igazgató lett, s 1915. augusztus 1-jén vezérigazgatónak választották. A pénzintézet a vidék legjelentősebb bankjai közé küzdötte fel magát, s ezt Kálmánnak köszönhette.

Az általa vezetett bankon keresztül alapítója és vezérigazgatója volt a Kisvárdai Villamossági és Műmalom Rt-nek, amely a Rochlitz-féle műmalom átvételére jött létre 1917-ben. A bank alapította az Építőipari és Fakereskedelmi Rt.-t, (1917), a Mezőgazdák Bankját (1912), a Szatmár Vármegyei Takarékpénztár Rt.-t, a Provincia Termény és Áruforgalmi Rt. (1923, elnöke Kálmán), és a Zománcgyárat. Az 1921-ben létrehozott Vulkán Műszaki és Kereskedelmi Rt-nek is igazgatója volt Kálmán Sándor, hiszen az általa vezetett bank gründolta az üzemet. A férfiú elismertségét jelzi, hogy a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) igazgatósági tagja, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) kisvárdai fiókjának alelnöke (1912), majd elnöke (1934). Egyik kezdeményezője volt annak, hogy az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés megyei szervezete megalakuljon. Az OMKE megyei választmányának is tagja lett (1909), a kereskedő- és iparkamara beltagja, több kereskedelmi vállalat vezetőségi tagja volt. A kisvárdai Kereskedő Ifjak Egyesületének a vezetője, a Kereskedők és Gazdák Körének társelnöke. A vármegyei bizottságba is beválasztották, a királyi törvényszék esküdtjei közé került. 

Az 1938-tól egymást követő zsidótörvények és rendeletek miatt át kellett adnia a különböző vállalkozásokban lévő tulajdonjogát, nem lehetett tagja a képviselő-testületnek sem. Hiába keresztelkedett ki, a jogszabály izraelitaként kezelte. Kálmán Sándor 1942. október 24-én hunyt el. Felesége, petroviczi Sexty Mária nem ajándékozta meg utóddal, volt egy nevelt lánya, Mussák Margit (Zsögöd Istvánné).

Az épületet a szocializmus idején államosították, majd az ötvenes évek elejétől bérlakásokat alakítottak ki benne, és ekként szolgált a nagyobbik része az utóbbi időkig. Az utca felé néző földszintes részen takarékszövetkezet is működött, ennek helyét 1999-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium területi irodája foglalta el. 2000-ben külsőleg felújították 2014 decemberében Kisvárda Város Önkormányzata az egész épületet eladta a Nemzeti Vagyonkezelőnek, a lakókat elköltöztették, 2016 nyarán megkezdődött a helyreállítás, a felújítás, átalakítás.

Különösen védendőek a kovácsoltvas rácsok, a homlokzati párkány díszítése, kovácsoltvas előtető, kapuzat, az épület kovácsoltvas kerítése. Egyedi a görög mitológiai jelenetet ábrázoló dombormű.

Néző István

Az ún. bagolyvár

A Szent László 57. számon lévő épület Kálmán Sándor tulajdonában volt a két világháború között, vélhetően ő is építtette valamikor az 1920-as években. Sem a tervezője, sem a kivitelező nem ismert. A família őse, Klein Salamon 1802-ben alapította a kisvárdai Sárga boltot. A család a nevét 1901-ben Kálmán-ra magyarosította. 

Kálmán Sándor pályáját 1889-ban banki alkalmazottként kezdte, 1903-ban az ekkor alapított kisvárdai Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézethez került, a bank megszervezésében is részt vett. 1906-ban már ügyvezető-főkönyvelőként írnak róla. Hamar a vezetőségben találja magát, majd ügyvezető igazgató lett, s 1915. augusztus 1-jén vezérigazgatónak választották. A pénzintézet a vidék legjelentősebb bankjai közé küzdötte fel magát, s ezt Kálmánnak köszönhette.

Az általa vezetett bankon keresztül alapítója és vezérigazgatója volt a Kisvárdai Villamossági és Műmalom Rt-nek, amely a Rochlitz-féle műmalom átvételére jött létre 1917-ben. A bank alapította az Építőipari és Fakereskedelmi Rt.-t, (1917), a Mezőgazdák Bankját (1912), a Szatmár Vármegyei Takarékpénztár Rt.-t, a Provincia Termény és Áruforgalmi Rt. (1923, elnöke Kálmán), és a Zománcgyárat. Az 1921-ben létrehozott Vulkán Műszaki és Kereskedelmi Rt-nek is igazgatója volt Kálmán Sándor, hiszen az általa vezetett bank gründolta az üzemet. A férfiú elismertségét jelzi, hogy a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) igazgatósági tagja, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) kisvárdai fiókjának alelnöke (1912), majd elnöke (1934). Egyik kezdeményezője volt annak, hogy az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés megyei szervezete megalakuljon. Az OMKE megyei választmányának is tagja lett (1909), a kereskedő- és iparkamara beltagja, több kereskedelmi vállalat vezetőségi tagja volt. A kisvárdai Kereskedő Ifjak Egyesületének a vezetője, a Kereskedők és Gazdák Körének társelnöke. A vármegyei bizottságba is beválasztották, a királyi törvényszék esküdtjei közé került. 

Az 1938-tól egymást követő zsidótörvények és rendeletek miatt át kellett adnia a különböző vállalkozásokban lévő tulajdonjogát, nem lehetett tagja a képviselő-testületnek sem. Hiába keresztelkedett ki, a jogszabály izraelitaként kezelte. Kálmán Sándor 1942. október 24-én hunyt el. Felesége, petroviczi Sexty Mária nem ajándékozta meg utóddal, volt egy nevelt lánya, Mussák Margit (Zsögöd Istvánné).

Az épületet a szocializmus idején államosították, majd az ötvenes évek elejétől bérlakásokat alakítottak ki benne, és ekként szolgált a nagyobbik része az utóbbi időkig. Az utca felé néző földszintes részen takarékszövetkezet is működött, ennek helyét 1999-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium területi irodája foglalta el. 2000-ben külsőleg felújították 2014 decemberében Kisvárda Város Önkormányzata az egész épületet eladta a Nemzeti Vagyonkezelőnek, a lakókat elköltöztették, 2016 nyarán megkezdődött a helyreállítás, a felújítás, átalakítás.

Különösen védendőek a kovácsoltvas rácsok, a homlokzati párkány díszítése, kovácsoltvas előtető, kapuzat, az épület kovácsoltvas kerítése. Egyedi a görög mitológiai jelenetet ábrázoló dombormű.

Néző István