Szent Miklós Görög Katolikus Székesegyháza

Település:
Nyíregyháza, Magyarország
Cím:
Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 7, 4400
Állította:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 1897
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Juhász Gyula

Az emlékmű története

Szent Miklós Görög Katolikus Székesegyháza

A nyíregyházi parókia pontos alapítási évét nem ismerjük, valószínűleg a 17. század közepe tájára tehető. Az első fatemplomát feltehetően 1662-ben szentelték fel. Tíz évvel később egy Pentekosztáriont, 1699-ben Evangéliumos könyvet vásároltak, utóbbit a szomszédos királytelki parókiától. A helyi papot ekkoriban Királytelki Györgynek hívták. Az 1747-ben és az 1751-ben végzett összeírások során is leírták a templomot. Az előbbi zsindellyel fedett, fából épített, az utóbbi pontosabb technikai meghatározással paticsból épített templomot említ. Pontos építési idejét nem adták meg, de 1751-ben arra is kitértek, hogy az antimenzionját Bizánczy püspök adta, a templomot pedig Olsay Mihály helynök áldotta meg. 

1771-ben gróf Károlyi Antal adományozott telket az új, szilárd anyagból építendő templomszámára. Az építkezéssel járó kiadásokról és bevételekről az 1770–77 között vezetett napló számol be, ez alapján az alapkövet 1772. május 9-én szentelték meg, a kész templomot Olsavszky János balsai parókus áldotta meg 1775-ben, a Julianus-naptár szerinti július 5-én. A templom tervezőjét nem ismerjük, a kivitelezésen egy Leopold nevű építőmester dolgozott. Újabb részletesebb leírás maradt fenn az 1822-es egyházlátogatás után is. Tornya még ekkor sem volt, fa haranglábján két harang függött. Az ikonosztáziont már réginek találták, aszószék azonban új volt. Vasár- és ünnepnap a Szent Liturgia után magyar és ruszin nyelven prédikáltak. 

Az első, szilárd anyagú görögkatolikus templom építése után nyolcvan évvel – a város anyagi támogatásával – megépült a torony is, klasszicista stílusban. 

A város megyeszékhellyé válása és a hívek létszámának növekedése miatt a barokk templom kezdett kicsinek bizonyulni, s úgy érezték, hogy már nem felel meg a városiasodó parókiareprezentációs igényeinek sem. Hamarosan felmerült egy új templom építésének az ötlete is. A cél megvalósulását, a gyűjtés kezdeteit és folyamatát az akkori káplán, Orosz Pál, 1887-es emlékiratában hagyományozta át az utókorra. A régi templom bontása 1895 szeptemberében kezdődött, amiről a Nyírvidék című helyi lap is részletesen beszámolt. Ennek helyén, az Egyház és Szentmihályi utcák kereszteződésében kezdték meg az új templom építését, de nemnyugat–keleti, hanem déli–északi tájolással. A tervezést és a kivitelezést a Vojtovics–Barzó építőipari cég végezte. Az alapkövet 1895. október 1-jén áldották meg, amelybe az ilyenkor szokásos okmányokon kívül elhelyeztek még egy 1709-es, illetve 1775-ös, az előző templomalapkövéből előkerült pénzérmét is. Az évszámok egyértelműen utalnak az előzőtemplom(ok) építési dátumaira. 

A kéttornyú, görögkereszt alaprajzú, eklektikus stílusú templomot 1897. október 10-én Firczák Gyula munkácsi püspök szentelte fel. A szószéket az építő cég, a főoltárt – a szentségház hátulján olvasható felirat szerint – Kovaliczky Péter munkácsi fafaragó készítette 1897-ben. Az előkészítő oltárok Opris Oszkár helyi mester munkái.
Szent Miklós Görög Katolikus Székesegyháza

A nyíregyházi parókia pontos alapítási évét nem ismerjük, valószínűleg a 17. század közepe tájára tehető. Az első fatemplomát feltehetően 1662-ben szentelték fel. Tíz évvel később egy Pentekosztáriont, 1699-ben Evangéliumos könyvet vásároltak, utóbbit a szomszédos királytelki parókiától. A helyi papot ekkoriban Királytelki Györgynek hívták. Az 1747-ben és az 1751-ben végzett összeírások során is leírták a templomot. Az előbbi zsindellyel fedett, fából épített, az utóbbi pontosabb technikai meghatározással paticsból épített templomot említ. Pontos építési idejét nem adták meg, de 1751-ben arra is kitértek, hogy az antimenzionját Bizánczy püspök adta, a templomot pedig Olsay Mihály helynök áldotta meg. 

1771-ben gróf Károlyi Antal adományozott telket az új, szilárd anyagból építendő templomszámára. Az építkezéssel járó kiadásokról és bevételekről az 1770–77 között vezetett napló számol be, ez alapján az alapkövet 1772. május 9-én szentelték meg, a kész templomot Olsavszky János balsai parókus áldotta meg 1775-ben, a Julianus-naptár szerinti július 5-én. A templom tervezőjét nem ismerjük, a kivitelezésen egy Leopold nevű építőmester dolgozott. Újabb részletesebb leírás maradt fenn az 1822-es egyházlátogatás után is. Tornya még ekkor sem volt, fa haranglábján két harang függött. Az ikonosztáziont már réginek találták, aszószék azonban új volt. Vasár- és ünnepnap a Szent Liturgia után magyar és ruszin nyelven prédikáltak. 

Az első, szilárd anyagú görögkatolikus templom építése után nyolcvan évvel – a város anyagi támogatásával – megépült a torony is, klasszicista stílusban. 

A város megyeszékhellyé válása és a hívek létszámának növekedése miatt a barokk templom kezdett kicsinek bizonyulni, s úgy érezték, hogy már nem felel meg a városiasodó parókiareprezentációs igényeinek sem. Hamarosan felmerült egy új templom építésének az ötlete is. A cél megvalósulását, a gyűjtés kezdeteit és folyamatát az akkori káplán, Orosz Pál, 1887-es emlékiratában hagyományozta át az utókorra. A régi templom bontása 1895 szeptemberében kezdődött, amiről a Nyírvidék című helyi lap is részletesen beszámolt. Ennek helyén, az Egyház és Szentmihályi utcák kereszteződésében kezdték meg az új templom építését, de nemnyugat–keleti, hanem déli–északi tájolással. A tervezést és a kivitelezést a Vojtovics–Barzó építőipari cég végezte. Az alapkövet 1895. október 1-jén áldották meg, amelybe az ilyenkor szokásos okmányokon kívül elhelyeztek még egy 1709-es, illetve 1775-ös, az előző templomalapkövéből előkerült pénzérmét is. Az évszámok egyértelműen utalnak az előzőtemplom(ok) építési dátumaira. 

A kéttornyú, görögkereszt alaprajzú, eklektikus stílusú templomot 1897. október 10-én Firczák Gyula munkácsi püspök szentelte fel. A szószéket az építő cég, a főoltárt – a szentségház hátulján olvasható felirat szerint – Kovaliczky Péter munkácsi fafaragó készítette 1897-ben. Az előkészítő oltárok Opris Oszkár helyi mester munkái.

Akikre emlékezünk

Égő gyertyák (0)
Kialudt gyertyák (0)
Jelenleg egyetlen gyertya sem ég