Monumento a la Revolución Húngara de 1956

Település:
Madrid, Spanyolország
Cím:
Madrid, 28022, Calle Sofía, 201
Állította:
la Embajada de Hungría en Madrid con el visto bueno del Ayuntamiento de Madrid, 2016
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Juhász Gyula

Az emlékmű története

A második világháború végén 1944/1945-ben a szovjet csapatok megszállták Magyarországot. A moszkvai támogatást élvező Magyar Kommunista Párt új hatalmi tényezővé vált. A párt prominens politikusai Rákosi Mátyás vezetésével a következő években fokozatosan átvették az ország irányítását. A másként gondolkodókat bebörtönözték, kivégezték. A „szerencsésebbek” nyugatra menekülhettek. Magyarországon Sztálin halála után – a moszkvai vezetés – Nagy Imrét nevezte ki miniszterelnöknek. Nagy enyhítette a kommunista diktatúra túlkapásait, de 1955-ben Rákosi és a kommunista pártvezetés, Moszkva jóváhagyásával, megbuktatta. A forradalom előtt néhány hónappal Rákosit leváltották és egykori szövetségese Gerő Ernő került a párt élére.

A szegedi egyetem fiataljai 1956. október 16-án újjáalakították a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetségét (MEFESZ). 1956. október 20-i gyűlésükön politikai követeléseket is megfogalmaztak a kommunista diktatúrával szemben.

1956. október 22-én – reagálva a lengyelországi változásokra is – a budapesti Műszaki Egyetemen gyűlést tartottak. Csatlakoztak a MEFESZ-hez és 16 pontban összegezték kívánságaikat. Többek között követelték a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. Másnapra demonstrációt szerveztek.

1956. október 23-i délutáni demonstrációt a kommunista hatalom először betiltotta, majd miután belátták, hogy képtelenek megakadályozni engedélyezték. Debrecen és Budapest utcáin tüntetések kezdődtek. Egyetemisták, diákok és munkásfiatalok meneteltek, hogy kifejezzék szolidaritásukat a lengyelországi változások mellett és békésen követeljék a magyar politikai rendszer demokratizálását, valamint a szovjet csapatok kivonását.

Kora este a Budapesten demonstrálók fokozatosan szétváltak, egy részük ledöntötte a magyar kommunista rendszer szimbólumának tekintett monumentális Sztálin-szobrot, mások a Magyar Rádió épületéhez siettek és követelték a diákok által megfogalmazott követelések beolvasását. Eközben sokan a Kossuth téren az Országgyűlés előtt maradtak és az 1953 és 1955 közötti időszak miniszterelnökét, a menesztett és a forradalom előtt alig egy héttel a Magyar Dolgozók Pártjába (kommunista párt) ismét visszavett Nagy Imrét akarták hallani.

A kommunista hatalom fasiszta tüntetőknek bélyegezte a demonstrálókat és erőszakkal válaszolt a követeléseikre. A Magyar Rádiónál és Debrecenben is voltak halálos áldozatok, majd a szovjet csapatok is beavatkoztak. A Magyar Rádiót ideiglenes elfoglalták a fegyveres felkelők. A tüntetésből így felkelés és forradalom, majd szabadságharc lett.

 

1956. október 24-én bár Nagy Imre lett a miniszterelnök, de statárium volt érvényben. A fiatalok a fővárosban felkelő központokat építettek ki (Corvin köz, Széna tér, Móricz Zsigmond körtér, Tűzoltó utca). Felvették az egyenlőtlen harcot a szovjet páncélozott alakulatokkal és a magyar politikai rendőrséggel (ÁVH).

 

1956. október 25-én ismét több ezres tömeg tüntetett a Kossuth téren. A szovjet páncélosok tüzet nyitottak rájuk. Több százan megsebesültek és legalább hetven ember vesztette életét. Egyes feltételezések szerint a magyar alakulatok lőttek először a tüntetőkkel fraternizáló szovjet katonákra. A politikai rendőrség (ÁVH) és a magyar katonák több településen is a forradalmi tömegbe lőttek. (1956. október 26. Mosonmagyaróvár, 1956. október 27. Tiszakécske.)

A következő napokban is országszerte folytatódtak a tüntetések. Leverték a szovjet kommunista uralmat jelképező vörös csillagokat és ledöntöttek több helyi szovjet emlékművet is. Munkástanácsok és nemzeti bizottságok alakultak, amelyek fokozatosan átvették a helyi kommunista szervezetektől a települések irányítását.

1956. október 28-án Nagy Imre miniszterelnök nemzeti demokratikus mozgalomnak minősítette a történteket. Elismerte a helyi forradalmi szervezetek létrejöttét. A felkelőknek amnesztiát hirdetett és támogatta a szovjet csapatok kivonását Budapestről. Kezdeményezésére a felkelők a rendőrség és a katonaság részvételével országszerte sorra alakultak a nemzetőrségek, amelyek elsősorban a közbiztonságot őrizték.

1956. október 30-án a Nagy Imre kormányt a pártok újjáalakulásával koalíciós alapon szervezték át. Ugyanaznap a budapesti köztársaság téri kommunista pártházat megostromolták a felkelők. Az ott tartózkodó felfegyverzett volt államvédelmi védők a fegyvertelen demonstrálókra is rálőttek. Máig nem teljesen tisztázott körülmények között az ostrom során, vagy az ostrom után több fegyveres és a budapesti pártbizottság titkára is az életét vesztette.

1956. október 31-én az SZKP pártvezetése eldönti az újabb fegyveres beavatkozást.

1956. november 1-én Nagy Imre az újabb szovjet alakulatok érkezésének hírére bejelenti Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. Ugyanekkor az új néven tovább működő kommunista párt (Magyar Szocialista Munkáspárt, MSZMP) első titkárát Kádár Jánost és Münnich Ferenc belügyminisztert a Szovjetunióba szállították.

1956. november 4-én hajnalban újabb támadást indítottak a szovjet csapatok. Nagy Imre és társai a jugoszláv nagykövetségre menekültek. A szovjetek támogatta Kádár-kormány bejelentette a hatalom átvételét. A kilátástalan fegyveres harc még napokig egyes helyeken december végéig tartott. Sztrájk és az ellenállás még folytatódott, de nem tudta megakadályozni a konszolidációt.

A fegyveres fiatalok életüket áldoztak egy független és szabad Magyarország eszményéért. A Bár 1956. november 4 után a szovjet túlerő legyűrte ellenállásukat, majd megtorlással börtönbüntetésekkel és kivégzésekkel törték meg őket, szellemük az 1989-es változások során újjászületett ezzel megteremtve az új Magyarország alapjait.

A második világháború végén 1944/1945-ben a szovjet csapatok megszállták Magyarországot. A moszkvai támogatást élvező Magyar Kommunista Párt új hatalmi tényezővé vált. A párt prominens politikusai Rákosi Mátyás vezetésével a következő években fokozatosan átvették az ország irányítását. A másként gondolkodókat bebörtönözték, kivégezték. A „szerencsésebbek” nyugatra menekülhettek. Magyarországon Sztálin halála után – a moszkvai vezetés – Nagy Imrét nevezte ki miniszterelnöknek. Nagy enyhítette a kommunista diktatúra túlkapásait, de 1955-ben Rákosi és a kommunista pártvezetés, Moszkva jóváhagyásával, megbuktatta. A forradalom előtt néhány hónappal Rákosit leváltották és egykori szövetségese Gerő Ernő került a párt élére.

A szegedi egyetem fiataljai 1956. október 16-án újjáalakították a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetségét (MEFESZ). 1956. október 20-i gyűlésükön politikai követeléseket is megfogalmaztak a kommunista diktatúrával szemben.

1956. október 22-én – reagálva a lengyelországi változásokra is – a budapesti Műszaki Egyetemen gyűlést tartottak. Csatlakoztak a MEFESZ-hez és 16 pontban összegezték kívánságaikat. Többek között követelték a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. Másnapra demonstrációt szerveztek.

1956. október 23-i délutáni demonstrációt a kommunista hatalom először betiltotta, majd miután belátták, hogy képtelenek megakadályozni engedélyezték. Debrecen és Budapest utcáin tüntetések kezdődtek. Egyetemisták, diákok és munkásfiatalok meneteltek, hogy kifejezzék szolidaritásukat a lengyelországi változások mellett és békésen követeljék a magyar politikai rendszer demokratizálását, valamint a szovjet csapatok kivonását.

Kora este a Budapesten demonstrálók fokozatosan szétváltak, egy részük ledöntötte a magyar kommunista rendszer szimbólumának tekintett monumentális Sztálin-szobrot, mások a Magyar Rádió épületéhez siettek és követelték a diákok által megfogalmazott követelések beolvasását. Eközben sokan a Kossuth téren az Országgyűlés előtt maradtak és az 1953 és 1955 közötti időszak miniszterelnökét, a menesztett és a forradalom előtt alig egy héttel a Magyar Dolgozók Pártjába (kommunista párt) ismét visszavett Nagy Imrét akarták hallani.

A kommunista hatalom fasiszta tüntetőknek bélyegezte a demonstrálókat és erőszakkal válaszolt a követeléseikre. A Magyar Rádiónál és Debrecenben is voltak halálos áldozatok, majd a szovjet csapatok is beavatkoztak. A Magyar Rádiót ideiglenes elfoglalták a fegyveres felkelők. A tüntetésből így felkelés és forradalom, majd szabadságharc lett.

 

1956. október 24-én bár Nagy Imre lett a miniszterelnök, de statárium volt érvényben. A fiatalok a fővárosban felkelő központokat építettek ki (Corvin köz, Széna tér, Móricz Zsigmond körtér, Tűzoltó utca). Felvették az egyenlőtlen harcot a szovjet páncélozott alakulatokkal és a magyar politikai rendőrséggel (ÁVH).

 

1956. október 25-én ismét több ezres tömeg tüntetett a Kossuth téren. A szovjet páncélosok tüzet nyitottak rájuk. Több százan megsebesültek és legalább hetven ember vesztette életét. Egyes feltételezések szerint a magyar alakulatok lőttek először a tüntetőkkel fraternizáló szovjet katonákra. A politikai rendőrség (ÁVH) és a magyar katonák több településen is a forradalmi tömegbe lőttek. (1956. október 26. Mosonmagyaróvár, 1956. október 27. Tiszakécske.)

A következő napokban is országszerte folytatódtak a tüntetések. Leverték a szovjet kommunista uralmat jelképező vörös csillagokat és ledöntöttek több helyi szovjet emlékművet is. Munkástanácsok és nemzeti bizottságok alakultak, amelyek fokozatosan átvették a helyi kommunista szervezetektől a települések irányítását.

1956. október 28-án Nagy Imre miniszterelnök nemzeti demokratikus mozgalomnak minősítette a történteket. Elismerte a helyi forradalmi szervezetek létrejöttét. A felkelőknek amnesztiát hirdetett és támogatta a szovjet csapatok kivonását Budapestről. Kezdeményezésére a felkelők a rendőrség és a katonaság részvételével országszerte sorra alakultak a nemzetőrségek, amelyek elsősorban a közbiztonságot őrizték.

1956. október 30-án a Nagy Imre kormányt a pártok újjáalakulásával koalíciós alapon szervezték át. Ugyanaznap a budapesti köztársaság téri kommunista pártházat megostromolták a felkelők. Az ott tartózkodó felfegyverzett volt államvédelmi védők a fegyvertelen demonstrálókra is rálőttek. Máig nem teljesen tisztázott körülmények között az ostrom során, vagy az ostrom után több fegyveres és a budapesti pártbizottság titkára is az életét vesztette.

1956. október 31-én az SZKP pártvezetése eldönti az újabb fegyveres beavatkozást.

1956. november 1-én Nagy Imre az újabb szovjet alakulatok érkezésének hírére bejelenti Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. Ugyanekkor az új néven tovább működő kommunista párt (Magyar Szocialista Munkáspárt, MSZMP) első titkárát Kádár Jánost és Münnich Ferenc belügyminisztert a Szovjetunióba szállították.

1956. november 4-én hajnalban újabb támadást indítottak a szovjet csapatok. Nagy Imre és társai a jugoszláv nagykövetségre menekültek. A szovjetek támogatta Kádár-kormány bejelentette a hatalom átvételét. A kilátástalan fegyveres harc még napokig egyes helyeken december végéig tartott. Sztrájk és az ellenállás még folytatódott, de nem tudta megakadályozni a konszolidációt.

A fegyveres fiatalok életüket áldoztak egy független és szabad Magyarország eszményéért. A Bár 1956. november 4 után a szovjet túlerő legyűrte ellenállásukat, majd megtorlással börtönbüntetésekkel és kivégzésekkel törték meg őket, szellemük az 1989-es változások során újjászületett ezzel megteremtve az új Magyarország alapjait.

Égő gyertyák (7)
Kialudt gyertyák (4)
Györgyike Kósa, 2021.10.23 3 órája
Györgyike Kósa
Györgyike Kósa
Gyújtotta Györgyike Kósa
Katalin, 2021.10.23 5 órája
Katalin
Katalin
Gyújtotta Katalin
Enikő, 2021.10.23 10 órája
Enikő
Enikő
Gyújtotta Enikő
Tisztelet a hősöknek.
Bereczki Nóra , 2021.10.23 17 órája
Bereczki Nóra
Bereczki Nóra
Gyújtotta Bereczki Nóra
🕯️🖤
Zoltán, 2021.10.23 17 órája
Zoltán
Zoltán
Gyújtotta Zoltán
LAPIDARIS TEAM , 2021.10.23 19 órája
LAPIDARIS TEAM
LAPIDARIS TEAM
Gyújtotta LAPIDARIS TEAM
🖤🤍
Gari, 2021.09.29 24 napja
Gari
Gari
Gyújtotta Gari
Arnold, 2021.09.29 24 napja
Arnold
Arnold
Gyújtotta Arnold
Tisztelet a hősöknek!
István , 2021.09.29 24 napja
István
István
Gyújtotta István
Tisztelt a hősöknek!
Zoltán, 2021.09.29 24 napja
Zoltán
Zoltán
Gyújtotta Zoltán