Vecsei Géza

Vecsei Géza az izraelita hitközség tagjaként Kisvárdán született 1902. augusztus 23-án. Apja Weiszberger Vincze, aki Tuzséron jött világra, ekkor 40 éves, a foglalkozása jószágigazgató, anyja Reismann Janka, 37 éves, őrladányi születésű. aA Kossuth u. 13. szám alatt laktak.

Az ifjú Géza szülőhelyén járta az elemi iskolát, 1920-ban a kisvárdai gimnáziumban még Weiszberger néven jó minősítéssel érettségizett, ezt követően műszaki tanulmányait Németországban, a mittweidai (Chemnitz mellett) egyetemen végezte, villamosmérnök lett.

Az 1924-ben0-as években a Hajós és Szántó villamossági gyárnál nyert alkalmazást mint árammérő beszabályozó. Rövidesen, az egyéni meglátásai alapján kialakított, újabb hazai típusokkal szerzett érdemeiért az árammérőket gyártó részleg vezetője lett. Az 1938-at követő esztendők zsidó származása miatt nem éppen akedveztekz az alkotómunkának, kedveztek, munkaszolgálatra vonult, az 1944. áprilisi kisvárdai deportáláskorde túlélte a vészkorszakot. Kisvárdán csak özvegy anyját és 1897-ben született Tibor nevű testvérét mutatták ki a Kossuth u. 14. sz. alatt. 1944 végén már bujkált.

1945 januárjától Kisvárdán lelt nyugalmat,

 1945november 19-én után Kisvárdán, a Vulkánban az igazgatósági ülésen a gyár új mérnökeként jelent meg, helyezkedett el, műszaki vezető lett. Nagy szerepe volt a termelés megindításában. 1947. május 31-én, miután az igazgató lemondott, egy rövid életű intéző bizottság alakult, Weiszberger annak elnöke, majd júniustól a két ügyvezető igazgató egyike lett. 1948-ban magyarosította a nevét..

Szakértelme közismert volt, a hivatását is szerette,1948 végén visszahívták eredeti szakmájába így a gödöllői Ganz Árammérőgyár alapításakor a Kohó és Gépipari Minisztérium döntése alapján, népgazdasági érdekből a gyár főkonstruktőrévé nevezték ki. Nagy szerepe volt a gyártás beindításában, munkája elismeréseként Munka Érdemrendet kapott. mikor?Amikor a felszabadulás után végrehajtották a faluvillamosítási programot, nagy tömegben gyártható, olcsó, de jó minőségű fogyasztásmérőkre volt szükség.

Munkatársával, Mondl Ferenccel, akivel több évtizeden át dolgozott együtt, olyan új típusú árammérőt szerkesztett, mely világviszonylatban is az elsők között volt, és keresett exportcikk lett belőle. Az árammérőktől a modern technika elvárta, hogy kapcsolatot tartsanak a kapcsoló berendezésekkel, a hitelesítő szerkezetekkel. Az „NEe 4 mérő” prototípusa 1952-re készült el. Ennek túlterhelhetősége 400 százalékos volt. A tetszetős kivitel, az egyszerű szerelhetőség, a biztos indulás, a szűk hibahatár nemzetközileg is elismerést szerzett a készüléknek. Az NE és a HN típusú fogyasztásmérők kifejlesztéséértMindezért a fejlesztésért Vecsei Géza 1953-ban a Munka Érdemrend arany fokozatát, 19554--ben a Kossuth-díj II. fokozatát kapta kapta. Munkásságának egyik nagy érdeme, hogy a társával együtt létrehozott árammérő konstrukció világviszonylatban ismét az elsők közé került és világpiacot kapott. 1956-ban társával együtt iIndukciós forgóáramú fogyasztásmérőre, illetve bejelentették a szabadalmat. maximummutató szerkezet elektromos vagy más fogyasztásmérők számára néven jelentettek be szabadalmat. Ekkor gépészmérnöknek nevezték.

 Több magyar és nemzetközi tudományos társaságnak volt a tagja.A Nemzetközi Szabványosító Bizottság, a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja, a Magyar Szabványügyi Hivatal munkatársa volt. Halálakor a munkásmozgalom régi harcosának nevezték.

Vecsei Géza nem érte meg a nyugdíjas kort. 1960. május 2-án reggel 9 órakor egy percre megállt a munka a gödöllői Ganz Árammérőgyárban, mert Vecsei Géza, a dolgozók szeretett Géza bácsija, Vecsei Géza 1960. május 1-jén tragikus körülmények között elhunyt Budapesten. A gyár a saját halottjának tekintette. A Rákoskeresztúri új, Kozma utcai köztemetőben helyezték végső nyugalomra május 6-án..

Néző István