páter Császlay István

A 16. sz. elején megjelenő reformáció hamar elterjedt hazánkban is, a Várdai család azonban megmaradt katolikusnak és Habsburg-pártinak, noha legutolsó tagjai mondhatni, hogy barátságot ápoltak protestáns lelkészekkel, prédikátorokkal is. Kisvárdán, illetve a család körében a reformáció már az 1570-es évek kezdetén megjelent. A szájhagyomány azt tartotta fenn, hogy a legelső szervezett reformált egyház a kisvárdai mellett a jékei volt. Tény, hogy a szabolcsi egyházmegye eddig ismert legrégibb esperesei, részint a pálcai, részint a kisvárdai lelkészek voltak. Ám ennek ellenére katolikus papok működtek a templomban és a vár keleti részében lévő Szent Zsigmond kápolnában.

Az 1558-59-es várostrom során a templomba rendezkedtek be a megszálló, protestáns erdélyiek, a templom hajóját a várbeli védekezők hajítógépekkel lerombolták, a szentély megmaradt. 1584-ben a család utolsó férfitagja is elhunyt, Várdai Kata, és annak férjei (Telegdi Pál, majd Nyáry Pál) mellett a Szakolyi és Melith család tagjai voltak a birtokosok. Kata és Nyáry is a reformáció hívévé szegődött. A 16. sz. végi Szabolcsban már majd minden nemes a reformáció híve.

A helyi hatalmasságokon kívül más erők is befolyásolták a római katolikusok életét. Amikor 1605-ben Bocskai Szatmárt ostromolta, egy Kisvárdáig elkalandozó csapat a várost éjjel megrohanta. Az eseményeket egy szemtanú, a pálos-rendi Pál, azelőtt ecsedi szerzetes-áldozópap jegyzezte fel, aki a plébános távozása után a várban lévő Szent Zsigmond-kápolna káplánja volt.

Mivel a hajdúk a katolikus: „…Urakat el nem foghatván, megfogták a Helyi Plébánost Páter Császlay Istvánt két szerzetessel Kisvárdai László házában /ami ekkor már plébániaházként szolgált/... P. Csaszlayt két szerzetessel azon éjen csodálatos kínzásokkal vallatván, Kálvini zsarnoksággal dühöngve, kezeit és lábait levágván Kis-Anarts faluban Jézus Krisztusnak áldozták. Ezeknek a kínoknak én is részese lettem volna, hacsak magamat futással meg nem mentettem volna, Kováts András kálvinista házában.” A falu alatt lévő tavat később Paptavának nevezték.

Az ezt követő eseményeket is rögzítette a pálos rendi atya: „És rögtön elfoglalta a plébániát, vagy Kisvárdai László házát, senki ellent nem mondván, Mészáros István kisvárdai prédikátor, mikortól már a vár és a város Telegdi Anna miatt nagymértékben kálvinista volt, én szerencsétlen nem sokáig maradtam ott.”

Az 1605-ös tiszántúli közzsinat már arra kérte Bocskait, hogy a katolikus papokat tiltsák ki a településekről. Az 1606-os bécsi béke az evangélikus, református és unitárius egyházaknak vallásszabadságot és egyenlő vallási jogokat adott.

Néző István