Nyáry Pál

Pál apja, Lőrinc koronaőr, Hont megyei főispán, szolnoki főkapitány, anyja Thúróczy Márta volt. Pál az 1550-as években születhetett, gyermekkorát Szucsányban töltötte. 1573-ben még bécsi iskolába jár. Talán a bécsi vagy a prágai császári udvarban is eltöltött bizonyos időt, majd a végvárakban katonáskodott. Székhelyük a diósgyőri vár volt, Pál Szendrőn és Füleken szolgált. 1594 tavaszán ott volt Esztergom vívásánál, szeptembertől Eger kapitánya. Sok katonai vállalkozásban vett részt. 1595 nyarától Miksa főherceg seregében harcolt. Eger ostromakor (1596. okt. 14.) az idegen zsoldosok a várral együtt Nyáryt is átadták a töröknek, de még ebben a hónapban a mezőkeresztesi csata alatt megszökött. 1597-ben kinevezték nagyváradi főkapitány-helyettessé. 1598-ban másod helyettes, a magyar katonák parancsnoka. Az 1598-as őszi török ostromban életveszélyesen megsebesült. 1599 tavaszán nagyváradi főkapitánnyá és bihari ispánná nevezték ki. Határozott akciókkal kisebb-nagyobb katonai sikereket ért el a törökök ellen, ezek közül Sarkad visszafoglalása kiemelendő. (1599) Ezeknek is köszönhetően 1601-ben királyi tanácsossá nevezték ki, Kraszna és Közép-Szolnok vámegyének is főispánja lett, 1603-ban hűséges szolgálatáért az uralkodó főpohárnoki méltósággal jutalmazta meg.

Első felesége, az 1598 körül elhunyt Török Zsuzsanna több gyermeket szült. Nyáry 1600. május 9-én feleségül vette özvegy Telegdiné Várdai Katát és áttért a kálvinista hitre. A család tartózkodási helye Kisvárda és Királyhelmec volt. Nyárynak 1604-ben született a Krisztina nevű gyermeke, a közös gyermekeik közül csak ő élte meg a felnőtt kort.

Az 1600-as évek elején kritikusan nézte a császári udvar politikáját, és kapcsolatba lépett az erdélyi nemesekkel. 1604 októberében kitört a Bocskai-szabadságharc, mire házi őrizetbe vették, ám Bécsben Nyáryt jelölték ki, hogy a béke érdekében eljárjon Bocskainál. Ő 1605. június 4-én felesküdött Bocskaira. Egy ideig a testőrség parancsnoka, főudvarmestere is volt, majd a fejedelem kinevezte tanácsosává. 1606. november 11-én a fejedelem nevében írta alá a bécsi és zsitvatoroki békeszerződéseket. December 28-án, egy nappal Bocskai halála előtt a kassai országgyűlés őt és Homonnay Bálintot jelölte kormányzónak. A fejedelem a végrendeletében Nyáry Pálnak hagyta meg, hogy tisztességesen temettesse el. Része volt Kátay Mihály kancellár elfogatásában és 1607 elején történt kivégzésében. Ekkor a bécsi udvarnak hűségnyilatkozatot tett, kinevezték a fejedelmi tanács elnökének és Felső-Magyarország főkormányzójának. Néhány hónap múlva már csak a Királyi Tanács címzetes tanácsosa, de ebben az esztendőben Közép-Szolnok-, Kraszna- és Bihar vármegye főispánja az erdélyi fejedelem fennhatósága alatt.

Nyáry Pál 1607. december 23-án, pestis miatt halt meg Kassán.

Néző István