Lajos Erőss
1806 
1870 
Lajos Erőss
1806-1870 
Név:
Lajos Erőss
Becenév:
Születési név:
Lengyelfalvi Erőss Lajos
Születési idő:
1806. јануар 02.
Születési település:
Litke
Elhunyt:
1870. јун 14.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Lajos Erőss élettörténete

Erőss Lajos

Lengyelfalvi Erőss Lajos 1806. január 2-án született Litkén, ahol birtokosok voltak az ősei. Atyja Erőss György táblabíró, majd a Kisvárdai járás alszolgabírája, anyja Szőgyény Magdolna. Római katolikusnak keresztelték.

Lajos 1823-ban elvégezte a kassai jogakadémiát és ezt követően Zemplén megyében volt gyakornok. 1825-ben a személynök mellett jurátuskodott, s az akkoriban ülésező reformországgyűlésen egy távol lévő főrendi követ megbízásából az alsótáblán is szerepet kapott. 1826-ban a Királyi Tábla hites jegyzője. 1828-ban - kiváló vizsgái után - letette az ügyvédi esküt. Ezután Szabolcs megyében aljegyző (1834, 1836) majd főjegyző (1841). Tisztelt alakja volt Kisvárda környékének és a megyének, jól bizonyítja ezt, hogy 1843 januárjában a kisvárdai Olvasó Társaság (a Kaszinó Egylet elődje) elnökévé választották. Nem sokáig töltötte be ezt a tisztséget, mert a haladó szelleméről közismert birtokos az 1843/44-es rendi országgyűlés követe lett.

Az említett diétán Erőss főleg a büntető törvénykönyv tárgykörében képviselte a megye álláspontját. Az 1847-es törvényhozásba nem Erősst küldte a megye, ekkor a táblabírák közt találkozunk a nevével, de 1848-ban a Kisvárdai kerület képviselőjévé választották. Az országgyűlésen részt vett mindegyik név szerinti szavazáson, pl.: igennel támogatta a kormányt az olasz segély, a népiskolák, az újoncozás, Beöthy Ödön kormánybiztosi kinevezése, a parlamenti küldöttség Bécsbe történő menesztése, az úrbéri kárpótlás ügyében. Egyetlen felszólalása szeptember 16-án történt, amikor a Kossuth által előterjesztett kármentesítési törvényjavaslat mellett érvelt. A képviselő a nehéz időkben is kitartott a szabadságharc mellett és követte a kormányt és a parlamentet Debrecenbe. A radikális párthoz tartozott. Világos után felségsértés miatt vizsgálatot folytattak ellene, de a király rendeletére a hadbíróság 1850-ben, mint „kevésbé terhelt egyént” felmentette.

1849 után nem működhetett a parlamentarizmus, Erőss a gazdálkodással foglalta el magát. 1845-ben részt vett a Tisza-szabályozás tárgyában Tiszadobon, Széchenyi elnöklete alatt tartott első értekezleten. 1846-tól 1854-ig a Felső-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvíz-levezető Társulat elnöke. 1861-ben Erőss az ún. Felirati Párt híveként jutott mandátumhoz, de ekkorra már megvakult, Lónyay Menyhért vezetgette. Az új képviselőség nem tartott sokáig, mert az önkény hamar véget vetett az országgyűlésnek, s csak 1865-ben került sor ismét választásra. A földbirtokos ezúttal is indult, s mint a Deák-párt jelölte győzött, és 1869-ig töltötte be a mandátumot.

Erőss Lajos 1870. június 14-én tüdőszélhűdésben hunyt el Litkén, 17-én temette el a kisvárdai Györgyényi Ignácz plébános. 2010-től Fényeslitkén utca őrzi a nevét.

Néző István