Sándor Járóka
1922 
1984 
Sándor Járóka
1922-1984 
Név:
Sándor Járóka
Becenév:
Születési név:
Járóka Sándor
Születési idő:
1922. februára 16.
Születési település:
Kisvárda
Elhunyt:
1984. apríla 11.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

Sándor Járóka élettörténete

Járóka Sándor

Járóka Sándor Kisvárdán született 1922. február 16-án. Apja Járóka Gyula zenész, anyja Nyári Anna. Ötéves volt, amikor kezébe hegedűt adtak. Az apja Kisvárda egyik éttermében cimbalmozott, de a család szegénysége miatt apai nagybátyja, Németh Sándor nevelte a gyereket. Nagybátyja és zenekara Németországba indult turnéra, s vitte magával fogadott fiát, aki hatévesen Hamburgba került és felvételizett egy zenedébe. Felvették, három évet töltött ott. Az intézetben alapozta meg tudását, de tovább fejleszteni már nem volt lehetősége, mert 1932-ben kitelepítették őket.

1935-ben kezdődött meg a pályafutása. Bekerült az akkor alapított Rajkó zenekarba, és a következő évben a Vígszínházban nagy sikerrel mutatkoztak be. Járóka az egyik vezető prímás lett. Két évig játszott a zenekarban, bejárták Ausztriát, Török- és Görögországot, Szíriát. Járóka volt a „keringőkirály”, mert minden műfajhoz más gyerek állt ki a zenekarok élére. Mikor hazatértek, a Bodó Kávéházban muzsikáltak. Ekkoriban, 1938-ban készül az első rádiófelvétele.

Megismerkedett a híres prímással, Rácz Bélával, aki segédprímásnak bevette a saját zenekarába. Esténként a Duna korzón, a Paulay-kávéházban játszottak. Járóka pár esztendő múltán másokkal alapított zenekart, ám közbejött a háború, saját elmondása szerint szovjet hadifogságba került. Ezt nem tudjuk sem cáfolni, sem igazolni.

1947-ben megalakította saját együttesét. Budapestnek nem is volt olyan kávéháza, ahol ne hangzott volna fel Járóka Sándor muzsikája. Felléptek valamennyi megyeszékhelyen is, és hangversenyt adtak minden jelentősebb városban. 1952-től ismét a Magyar Rádió hangversenytermében játszott, és ettől az évtől a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekarát vezette öt éven keresztül. Főhadnagyként szerelt le. 1955-ben megkapta a Népművészet Mestere címet, de kapott ő Szocialista Kultúráért kitüntetést is. 1958-ban új zenekart alapított. Zenélt a világ számtalan országában, kísérte pl.: Honthy Hannát, Kovács Apollóniát, Bangó Margitot, Béres Ferencet, filmekben húzta Jávor Pálnak, Bessenyei Ferencnek, Agárdy Gábornak. 1971-ben hathetes amerikai körutat tett együttesével, Karády Katalin és Svéd Sándor is énekelt a zenekarával. 1976-ban hat hónapig Detroitban, az akkor megnyílt Budapest étteremben muzsikált, 1978-ban ugyanott a Magyar Falu étterem is az ő zenekarának zenéjével nyílt meg. A városban a cigányok jelképesen megkoronázták, briliánsgyűrűvel és aranyórával avatták királyukká, ismerték el tehetségét.

A Temető utca 2. sz. alatti házból származó prímás Budapesten hunyt el 1984. április 11-én, a szintén prímás fiával, ifj. Járóka Sándorral (1954-2007) együtt nyugszanak az Új köztemetőben. Hegedűjükre végleg felkerült a hangfogó.

Néző István