György dr. Rézler
1841 
1901 
György dr. Rézler
1841-1901 
Név:
György dr. Rézler
Becenév:
Születési név:
Rézler György
Születési idő:
1841. 2월 15.
Születési település:
Tót-Megyer
Elhunyt:
1901. 11월 10.
Másik idézet Másik idézet
Idézet mentése Idézet mentése

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

György dr. Rézler élettörténete

dr. Rézler György

Rézler György 1841. február 15-én született Tót-Megyeriben. Apja Rézler György, aki érseki jószágigazgató volt Kalocsán, anyja Vas Mária kalocsai lakos. Római katolikusnak keresztelték. A pécsi, ciszterci-rend által fenntartott Nagy Lajos Katolikus Gimnáziumba járt, 1860-ban érettségizett, majd jogi végzettséget szerzett a pesti Királyi Tudományegyetemen.

1868. november 11-én Mádon vezette oltárhoz Kiss Laura kisasszonyt, „A vidék egyik legszebb s legműveltebb hölgyét.” A következő év augusztus 7-én már gyermeküket, Györgyöt keresztelték Kisvárdán. A házasság három évig tartott, mert a feleség 21 éves korában, 1871. február 25-én elhunyt. Az ügyvéd 1873. május 30-án vette el Hrabovszky Cornéliát, hét gyermekük született. Az Erzsébet utca (most Krucsay) 9. sz. alatt laktak.

Rézler György ügyvédi irodája nemcsak a vármegyében volt ismeretes, de széles körben méltányolták Rézler jogászi kvalitását, nagy törvényismeretét, pontosságát és soha nem lankadó szorgalmát. Nem csupán mint a törvények ismeretében jártas egyén vitt vezérszerepet, hanem “tevékeny részt vett minden jelentősebb közgazdasági mozgalomban, buzgalommal érdeklődött a város közügyei iránt és nem egyszer éppen ő szabta meg ezeknek a közügyeknek az irányát.”

1869-től alapító igazgatója és jogtanácsosa volt a Kisvárdai Takarékpénztárnak, az 1891-ben alakult Kisvárdai Termény és Szeszraktár Részvény Társaság igazgatóságában szintén jogtanácsosként vállalt szerepet. Tiszteletbeli tiszti főügyésze volt a vármegyének, elnöke az adókivető bizottságnak, főgondnoka a kisvárdai római katolikus egyháznak. A Szabolcsmegyei Általános Tanító Egyesületnek tiszteletbeli tagja.

Jelentős jövedelemmel rendelkezett, a megye legnagyobb adózói közé tartozott, Kisvárdán pedig még előkelőbb helyen állt az adózók névsorában, pl. 1891-ben a negyedik helyen. Virilista alapon tagja volt a képviselő-testületnek. A rendelkezésére álló vagyonból jutott különféle jótékonykodásra, ezt felekezet nélkül művelte, pl. 1887-ben 100 forintot adott az anarcsi református templom felújítására.

Pártfogolta a művészeteket, sőt legfőbb szervezője volt az 1888-ban megalakult kisvárdai amatőr színházi társaságnak. Az ügyvéd alkalmanként maga is fellépett a színpadon, és sokat tett azért, hogy a településen „modern színkört” építsenek. A művészetek más ágát is kedvelte. 1886-ban Sipos Antal fővárosi zongoraművészt látta vendégül a házánál, 1891-ben pedig a világhírű Reményi Ede hegedűművészt, aki a várban épített színpadon lépett fel.

Az ügyvédet 1901-ben féloldali szélhűdés érte, komoly beteg lett, de lassan javult az állapota. Munkához is látott, majd 1901. november 10-én, egy újabb agyvérzés után mégis elhunyt. Másnap helyezték örök nyugalomra. Vele egy darab Kisvárda tűnt el.

Néző István