Krucsay Márton

A zempléni eredetű nádfői Krucsay család vélhetően Krucsay Ferenc (meghalt 1664 előtt) révén került Kisvárdára, ő Csuta Miklós lányát, Borbálát vette el. A fia volt az 1642-ben született Krucsay Márton, ez utóbbi első felesége Szöghi Kiss Mária, a második Ferenczy Éva.

Több gyerekéről tudunk, köztük ifj. Mártonról is, aki 1664-ben az anyai nagyapa (Csuta Miklós) örökségének felosztása során testvéreivel a piactéren telekhez és házhoz jut. 1683-ban Thököly elfogatta. Krucsay 1689-ben Szabolcs megyei szolgabíró, a következő évben vármegyei alispánként említik. A század végére a megye leggazdagabb emberei közé emelkedett. Birtokai voltak pl.: Ajakon, Pátrohán, Papon és Kisvárdán.

Mint alispán, Kisvárdán székelt a Rákóczi-szabadságharc kezdetén is, és hamarosan két tűz, a császáriak és a kurucok közé került. Rákóczi és serege 1703. július 19-én megjelent a kisvárdai vár alatt, melybe a megyei nemesség egy része bezárkózott. Krucsay alispánként a nemesek egyik vezetője volt. Rákóczi két nap után elvonult, a megyei nemesség augusztus elején csatlakozott a fejedelemhez. Az esztendő második felében már nem Krucsay, hanem Varatkay másodalispán végezte a tennivalókat. Krucsay megtagadta a hűségesküt Rákóczinak. a kuruc támadáskor Kassán húzta meg magát, annak kapitulációjakor, 1705 őszén csatlakozott a fejedelemhez. 1705-ben Ugocsa megye alispánja lett és ebben az esztendőben ecsedi inspector-ként is említik. 1705. május 20-tól tiszántúli districtuális comissarius, azaz kerületi hadbiztos

Amíg Krucsay az ország ügyében serénykedett, addig a saját jószágai, jobbágyai kárt szenvedtek. Érthető, hogy egy idő után meg kívánt szabadulni a reá ruházott feladattól. Károlyi Sándor 1706. augusztus 21-én kelt, és Szabolcs megyéhez címzett leveléből kiderül, hogy Krucsay több ízben kérte a fejedelmet, hogy mentse fel a megbízatása alól: „Minthogy t. nemzetes és vitézlő Krucsay Márton districtuális főcommissarius uram alkalmas időktől fogva hazánk súlyos dolgaiban való fáradozásait megunván, sok rendben kglmes urunkat ő ngát instantiái által megtalálta, hogy az szolgálattól való felszabadítását kglmesen méltóztatnék ő kglmének resorválni…” A fejedelem helyt adott a kérésnek, ám a kerületi hadbiztosságtól való megválás után sem maradt „közfeladat” nélkül, mivel 1710-ig a Rákóczi-birtokok jószágigazgatója lett, 1710. március 7-től pedig az Udvari Gazdasági Tanács tanácsosa.

Élete utolsó éveiben betegeskedett, köszvényes volt. 1732. november 20-án hunyt el. A római katolikus templom alatt található kriptába temették el. 1937-ben az addigi Baross utcát átnevezték Krucsay Márton utcára, majd 1991-ben a Rózsa Ferenc és Fürst Sándor utcák kapták meg ezt a nevet.

Néző István