dr. Halasy Gyula

A magyar sportlövészet második olimpiai bajnoka, Halasy Gyula 1891. július 19-én született Kisvárdán. Apja Halasy (Fisch) Mór, a Takarékpénztár igazgatója, anyja Weinberger Irén.

Az ifjú Gyula fiatalabb éveit Bécsben, Budapesten, Kolozsváron, és a Debrecen közelében lévő családi birtokukon töltötte. Már hatévesen vadászott és célba lőtt, 14 éves korától aktívan sportolt. Az elemi iskolát Kisvárdán végezte, majd 1904-ig a kisvárdai állami polgári fiúiskolába, ezt követően 1908-ig a nyíregyházi főgimnáziumba járt, s ott kitűnően érettségizett. Felsőfokú tanulmányait Budapesten, Bécsben és Genfben folytatta, jogi és kereskedelmi diplomát szerzett. Közben aktívan és eredményesen vívott, műkorcsolyázott, tornázott, lovagolt, evezett, bajnokságokat nyert.

Az első világháborúban öt kitüntetést szerzett, huszárszázadosként szerelt le, s Kisvárdára költözött, ahol a Takarékpénztár igazgatója lett. A galamblövészettel 1921-től kezdett el foglalkozni. Első nagy sikerét 1923-ban érte el, amikor Hamburgban 110 versenyző közül úgy lett első, hogy 138-as hibátlan sorozatot lőtt.

Az 1924-es párizsi olimpián a Magyar Agyaggalamblövő Egyesület versenyzőjeként indult. Az olimpiát megelőző pénzdíjas riviérai és más tengerparti viadalokon való részvétellel biztosította a párizsi út fedezetét. A francia fővárosban az agyaggalamb-lövészetben 44 induló volt. Halasy megnyerte az olimpiát, eredménye jobb volt, mint a korabeli világcsúcs. Ekkor nevezte őt Krúdy Gyula Magyarország legnyugodtabb emberének.

1925-ben cseh, 1926-ban osztrák és német bajnok, 1927-ben Finnország, 1928-ban Bajorország bajnokságát nyerte meg. Mellesleg 1924-ben és 1926-ban magyar bajnok is volt. 1932-ben Párizsban az élőgalamb-lövészet világbajnoki versenyében a magyar csapat tagjaként első, egyéniben pedig a második helyet szerezte meg. 1936-ban Berlinben csapatban világbajnok és Európa-bajnok, egyéniben világbajnoki második, európai első lett. 1937-ben Helsinkiben rendezték meg a világbajnokságot és a kontinens viadalt, a VB-n agyaggalamb-lövésben 4. helyezett, miként az EB-n is a 4. pozíciót kiharcolt csapat tagja. A sikert egy kicsit a település is a magáénak mondhatta, hiszen Halasy társelnöke volt az 1934-ben megalakult Kisvárdai Polgári Lövészegyletnek. Halasy később elköltözött Kisvárdáról, a Szent László út 56. szám alatti házat 1943-ban adták el.

1945 után a sportlövő-válogatott keretet vezette, edzőként és szaktanácsadóként is tevékenykedett. Szakcikkeket is írt, a lövészettel tudományos alapossággal foglalkozott. 1961-ben vonult vissza a versenyzéstől, de edzőként és szaktanácsadóként még tevékenykedett. Budapesten halt meg 1970. december 20-án. Sírja a Farkasréti temetőben található. Olimpiai oklevelét és aranyérmét a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum őrzi.

Néző István