István Páter Császlay
1570 
1605 
István Páter Császlay
1570-1605 
Nombre:
István Páter Császlay
Apodo:
Nombre de nacimiento:
Páter Császlay István
Fecha de nacimiento:
1570
Lugar de nacimiento:
Kisvárda
Fallecido:
1605
Cambiar cita Cambiar cita
Guardar cita Guardar cita

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

István Páter Császlay su historia de vida

páter Császlay István

A 16. sz. elején megjelenő reformáció hamar elterjedt hazánkban is, a Várdai család azonban megmaradt katolikusnak és Habsburg-pártinak, noha legutolsó tagjai mondhatni, hogy barátságot ápoltak protestáns lelkészekkel, prédikátorokkal is. Kisvárdán, illetve a család körében a reformáció már az 1570-es évek kezdetén megjelent. A szájhagyomány azt tartotta fenn, hogy a legelső szervezett reformált egyház a kisvárdai mellett a jékei volt. Tény, hogy a szabolcsi egyházmegye eddig ismert legrégibb esperesei, részint a pálcai, részint a kisvárdai lelkészek voltak. Ám ennek ellenére katolikus papok működtek a templomban és a vár keleti részében lévő Szent Zsigmond kápolnában.

Az 1558-59-es várostrom során a templomba rendezkedtek be a megszálló, protestáns erdélyiek, a templom hajóját a várbeli védekezők hajítógépekkel lerombolták, a szentély megmaradt. 1584-ben a család utolsó férfitagja is elhunyt, Várdai Kata, és annak férjei (Telegdi Pál, majd Nyáry Pál) mellett a Szakolyi és Melith család tagjai voltak a birtokosok. Kata és Nyáry is a reformáció hívévé szegődött. A 16. sz. végi Szabolcsban már majd minden nemes a reformáció híve.

A helyi hatalmasságokon kívül más erők is befolyásolták a római katolikusok életét. Amikor 1605-ben Bocskai Szatmárt ostromolta, egy Kisvárdáig elkalandozó csapat a várost éjjel megrohanta. Az eseményeket egy szemtanú, a pálos-rendi Pál, azelőtt ecsedi szerzetes-áldozópap jegyzezte fel, aki a plébános távozása után a várban lévő Szent Zsigmond-kápolna káplánja volt.

Mivel a hajdúk a katolikus: „…Urakat el nem foghatván, megfogták a Helyi Plébánost Páter Császlay Istvánt két szerzetessel Kisvárdai László házában /ami ekkor már plébániaházként szolgált/... P. Csaszlayt két szerzetessel azon éjen csodálatos kínzásokkal vallatván, Kálvini zsarnoksággal dühöngve, kezeit és lábait levágván Kis-Anarts faluban Jézus Krisztusnak áldozták. Ezeknek a kínoknak én is részese lettem volna, hacsak magamat futással meg nem mentettem volna, Kováts András kálvinista házában.” A falu alatt lévő tavat később Paptavának nevezték.

Az ezt követő eseményeket is rögzítette a pálos rendi atya: „És rögtön elfoglalta a plébániát, vagy Kisvárdai László házát, senki ellent nem mondván, Mészáros István kisvárdai prédikátor, mikortól már a vár és a város Telegdi Anna miatt nagymértékben kálvinista volt, én szerencsétlen nem sokáig maradtam ott.”

Az 1605-ös tiszántúli közzsinat már arra kérte Bocskait, hogy a katolikus papokat tiltsák ki a településekről. Az 1606-os bécsi béke az evangélikus, református és unitárius egyházaknak vallásszabadságot és egyenlő vallási jogokat adott.

Néző István