dr. Virágh Ferenc

Virágh Ferenc 1907. október 18-án született Temesváron. Anyja Hámory Margit, apja dr. Virágh Ferenc királyi közjegyző volt. A család a román uralom elől menekült el, és Kisvárdára helyezték 1920-ban. Az ifjú gimnáziumba járt Lugoson, Temesváron, Budapesten és Kisvárdán. Ez utóbbi helyen 1925-ben jelesen érettségizett.

Ekkoriban a neve már bekerült a köztudatba, verseket írt, nyilvános rendezvényeken szavalt és a gimnázium Petőfi Önképzőkörének ifjúsági elnöke volt. 1925-ben a középiskola által kiadott Jókai Emlékkönyvben is megjelent egy verse és az író életét bemutató tanulmánya. Már az érettségi utáni évben, 1926-ban Virágh Ferenc a helyi Felsőszabolcs c. lap segédszerkesztője volt, majd jogi tanulmányai miatt ettől a feladattól megvált. 1930 nyarán a Pázmány Péter Tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatták. Nem szakított azonban az írással, továbbra is affinitást mutatott az irodalom iránt. Ezt bizonyítják versein túl az érdekes, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti szempontból értékes riportjai, írásai is. Ezek három időszaki kiadványban jelentek meg: a Pásztortűzben, az Életben és a nyíregyházi Nyírvidékben. Riportalanya volt Kosáryné Réz Lola, Kosztolányi Dezső, Berzeviczy Albert, Balanyi György, Pauler Ákos, Bartóky József, Jándi Dávid, Kőrösi Albin, Farkas Gyula, Vietorisz József, Mécs László, Kiss Kálmán, P. Pál Ödön.

Ferenc középiskolás korától kacérkodott a költészettel. Első jelentkezésének dátuma 1924 márciusa, amikor a Tél c. verse jelent a helyi lapban, májusban az Óda Bessenyeihez c. alkotását szavalta, majd a következő években gyakran publikált. Költeményeit a Pásztortűzben, az Életben és az Új Időkben is olvashatták, néhány a fővárosi lapok hasábjain került először az olvasók elé. 1927-ben Berlinben megjelent Virágh első verseskötete, a Tiszta szó kell. A kiadványt a Nyugat és a Pesti Hírlap is méltatta. Az újságokban megjelent verseinek újabb gyűjteménye az 1934-es Szépség című kötet.

1930-tól 1935 őszéig vezette és írta a Felsőszabolcs című kisvárdai hetilapot. Történelmi érdeklődése is kiteljesedett. El akarta készíteni a település monográfiáját, szorgalmasan járta a levéltárakat, a római katolikus templomnál és a várnál ásatást is végzett. Az aktuálisan folytatott munkáinak az eredményeiről 1933-35 között 47 cikket publikált. Egy Kisvárdán létrehozandó helyi levéltár és múzeum érdekében elkezdte a tárgyi emlékek gyűjtését. Az általa feltárt, összegyűjtött anyagot az érdeklődő közönségnek be is mutatták - Nyíregyházán.

Virágh munkáját 1935. szeptember 20-án, egy félresikerült kórházi kezelés miatt bekövetkezett halála szakította félbe. Másnap helyezték örök nyugalomra Budapesten. 1981-ben kötetben megjelent a helytörténeti írásainak zöme, 1983-ban Kisvárdán utcát neveztek el róla és egy 2014-ben alapított városi díj is őrzi emlékét.

Néző István