Kálmán Sándor

A család őse, Klein Salamon 1802-ben alapította a Sárga boltot. Az ő unokája volt az a Klein Mór/Mózes, akinek a Róth Hánival kötött házasságából született 1872-ben Sándor. A család a nevét 1901-ben Kálmán-ra magyarosította.

Sándor az elemit Kisvárdán, a középiskoláit Debrecenben és Budapesten végezte, s ez utóbbi helyen, a Kereskedelmi Akadémián érettségizett. Pályáját 1889-ban banki alkalmazottként kezdte, 1903-ban az akkor alapított kisvárdai Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézethez került, a bank megszervezésében is részt vett. 1906-ban ügyvezető-főkönyvelő. Hamar a vezetőségben találta magát, majd ügyvezető igazgató lett, s 1915. augusztus 1-jén vezérigazgatónak választották. A kommün alatt az általa vezetett pénzintézetet és a bankbetéteket államosították. Ekkor, és a pengő bevezetése előtt a bank nagy anyagi veszteségeket szenvedett el, de ezt kiheverte, sőt a vidék legjelentősebb bankjai közé küzdötte fel magát, s ezt Kálmán Sándornak köszönhette.

Az általa vezetett bankon keresztül alapítója és vezérigazgatója volt a Kisvárdai Villamossági és Műmalom Rt.-nek (1917). A bank alapította az Építőipari és Fakereskedelmi Rt.-t, (1917), a Mezőgazdák Bankját (1912), a Szatmár Vármegyei Takarékpénztár Rt.-t, a Provincia Termény és Áruforgalmi Rt.-t (1923) és a Zománcgyárat. Az 1921-ben létrehozott Vulkán Műszaki és Kereskedelmi Rt.-nek is igazgatója volt, mivel az ő bankja gründolta az üzemet.

A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) igazgatósági tagja, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) kisvárdai fiókjának alelnöke (1912), majd elnöke (1934) is lett. Egyik kezdeményezője volt annak, hogy az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés megyei szervezete megalakuljon, sőt a megyei választmányának is tagja lett (1909), a kereskedő- és iparkamara beltagja, több kereskedelmi vállalat vezetőségi tagja, a kisvárdai Kereskedő Ifjak Egyesületének a vezetője, a Kereskedők és Gazdák Körének társelnöke. A vármegyei bizottságba is beválasztották, a királyi törvényszék esküdtjei közé is bekerült. Joggal írták róla 1929-ben: „Személye súlyos tényező a város életében, a közgazdasági életben, a kultúr és társas csoportosulásokban, mindenütt mint élenjáróval találkozunk vele.”

Az 1938-at követő zsidótörvények és rendeletek miatt át kellett adnia a különböző vállalkozásokban lévő tulajdonjogát, nem lehetett tagja a képviselő-testületnek sem. Hiába tért át a római katolikus hitre, a jogszabályok izraelitaként kezelték.

Feleségétől, petroviczi Sexty Máriától nem született gyermeke, egy nevelt lányuk volt, Mussák Margit (Zsögöd Istvánné). A Szent László utca 57. szám alatt lévő, ún. Bagolyvárban laktak. Kálmán Sándor 1942. október 24-én, házasságának 28. évében hunyt el, két nap múlva temették római katolikus szertartás szerint.

Néző István