(1) горящих свечей
(156) потухших свечей
Eszter, 2025.07.13
12 órája


Зажёг Eszter
“A gyász nem múlik el. Átalakul. Lassabban lélegzik, csendesebb lesz, de velünk marad. Először csak fáj. Aztán mesélni kezd.
Emlékeket hoz elő. Egy hangot. Egy mozdulatot. Egy illatot, ami újra visszavisz oda, ahol még együtt voltunk. A gyász nem felejtés. Épp ellenkezőleg – emlékezés.
Ahogy telik az idő, már nem csak a hiányt látjuk. A fájdalom mögül előbukkan a szeretet. A nevetések, az ölelések, a pillanatok, amiket senki sem vehet el.
A gyászfeldolgozás nem cél, hanem folyamat. Nem elengedés, hanem átrendezés. Megtanulni együtt élni azzal, ami már nincs, de örökre bennünk maradt.
A gyász néha suttog, néha kiabál. De mindig kér valamit: figyelmet, időt, elfogadást. És végül megmutatja, hogy a fájdalom mögött ott van a szeretet.
Mert amit elvesztettünk, az valójában nem tűnt el. Átváltozott. Belénk költözött. Egy szóba, egy gesztusba, egy könnybe. És ettől kezdve máshogy látjuk a múltat.
A szeretet festi át az emlékeket. Nem fehéret húz a fájdalomra, hanem színeket kever hozzá. Így lesz a veszteségből történet. És a történetből erő.
Ez a gyászfeldolgozás. Nem felejteni, hanem tovább szeretni. Még akkor is, ha már nem lehet kézen fogni, csak csendesen a szívünkben hordozni.” 🖤
Marcsi, 2024.10.12
9 hónapja


Зажёг Marcsi
Eszter, 2024.09.30
9 hónapja


Зажёг Eszter
“Szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig.” János 13:1
Eszter, 2024.09.20
9 hónapja


Зажёг Eszter
“Valaki elment,
elvitt egy álmot,
s magával vitt
egy egész világot.”
Eszter, 2024.08.18
10 hónapja


Зажёг Eszter
“Csendben állok…emlékezem.
Nem halt Ő meg. Még mindig él..nekem.”
Csilla , 2024.07.21
11 hónapja


Зажёг Csilla
Te voltál
A testvér
A gondoskodás
A türelem
Te voltál
Az őrangyal
A támasz
A félelem
Te voltál
A hűség
A remény
A hit
Te voltál
A szív
A lélek
A mi világunk, mindörökké
Ma egy éve, hogy nem vagy velünk
De emléked örökké él szívünkben
Hiányzol, és mindig szeretni fogunk
Te voltál, és örökké maradsz.
SZERETLEK TESTVÉREM 🤍
Testvéred Csilla , 2024.04.30
1 éve


Зажёг Testvéred Csilla
Arra gondoltam, elutaznék az égbe.
Oda, abba a távoli messzeségbe.
A mennyország kapuján bekopognék halkan.
Hátha lenne valaki, ki segíthetne rajtam.
Kinyitná az ajtót egy meseszép Angyal. Böre hófehér, ruhája átszöve arannyal. Vállain szárnyak, glória a fején, Angyal ő valóban, Isten mezején.
Megkérdezné tőlem: Hát te honnan jöttél? Hisz még élsz, itt mit keresnél? Elmondanám neki, hogy a szív szavát követtem. Mert ide költözött, kit oly nagyon szerettem.
Nem bírom már nélküle, csak látni szeretném. Könnyes szemmel magamhoz ölelném. Megcsókolnám arcát, kezét, lépte minden nyomát. Csak hadd lássam egy percre csodás mosolyát.
De az Angyal így szól: Menj gyermek haza. Kit szerettél, már itt az otthona. Látni fogod Őt,csak hunyd le szépen szemed, s akkor biztos, hogy rögtön észreveszed.
Azóta én csukott szemmel járok.
Mindennél szebb az, amit így látok. Mert már Ő is egy meseszép Angyal. Bőre hófehér, ruhája átszöve arannyal!
Nagyon Hiányzol 🤍🕯️