Bessenyei György szobra
                                    Település:
                                
                                
                                    Nyíregyháza, ハンガリー語                                
                            
                                    Cím:
                                
                                
                                    Nyíregyháza, 4400, Bessenyei tér 18.                                
                            
                                    Állította:
                                
                                
                                    Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 1899                                
                            
                            "Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Juhász Gyula
                                                    Juhász Gyula
 
                                         
                                         
                                        Az emlékmű története
                        Bessenyei György szobra
                    Nyíregyháza egyik legrégebbi 
központi terén 1928-tól áll Bessenyei György álló alakos szobra. Az idő 
közben megújult téren, amely Nyíregyháza Kulturális negyedének egyik 
központi tere, több alkotás is helyet kapott: Krúdy Gyula, Váczi Mihály 
szobrai.
Kovács István törvényszéki bíró a vármegye 1889. 
október 8-i közgyűlésén indítványozta, hogy állítsanak emléket a megye 
nagy szülöttének, Bessenyei György testőrírónak. A megye magáévá tette a
 gondolatot és gyűjtést hirdetett az ércszoborra. A pénz azonban lassan 
gyarapodott, így 1894 tavaszán törvényhatósági határozatba foglalták, 
hogy a szobrot mindenféleképpen felállítják, lehetőleg a millenniumi 
ünnepségsorozat egyik részeként. Újra gyűjtést hirdettek és az 1895-ben 
kiírt pályázatra év végéig 16 pályamunka érkezett. Ekkor derült ki, hogy
 nincs hiteles ábrázolás a testőríróról, mert amiről azt hitték, hogy 
Bessenyeit ábrázolja, az a szintén bécsi gárdista, Czirjék Mihály 
arcképe volt. A bíráló bizottság, amelynek tagja volt Benczúr Gyula is, 
Kallós Ede pályaművét ítélte megvalósításra méltónak, de díjazták Holló 
Barnabás és Donáth Gyula terveit is. A tervezett millenniumi leleplezés 
azonban elmaradt. A művésszel a szerződést csak 1897-ben kötötték meg, 
míg Kallós a 3 méteres mintával 1898 tavaszára lett készen. A nyár 
folyamán ércbe is öntötték Bessenyei alakját, azonban a tervezett 
októberi leleplezést Erzsébet királyné halála miatt a következő évi 
tavaszi közgyűlésre halasztották. A vármegye első köztéri szobrának 
leleplezésén, 1899. május 9-én lobogódíszbe öltözött város fogadta a 
vármegyék küldötteit, az országos kulturális egyletek képviselőit, a 
helyi notabilitásokat, valamint a királyi utasításra megjelent négy 
királyi testőrt. A szobor felállítását előkészítő munkálatok, majd az 
országos érdeklődést kiváltó nagyszabású avatási ünnepély és 
ünnepségsorozat fő szervezője az 1898-ban megalakult Bessenyei Kör volt.
 A művészi kivitelezésű talapzatot Balázs István készítette 
Kosztolányi-Kann Gyula műépítész tervrajza alapján. Bessenyei ércbe 
öntött alakját 1928-ban áthelyezték, a helyén pedig felállították 
Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, a Hősök szobrát.
                    
                        Bessenyei György szobra
                Nyíregyháza egyik legrégebbi 
központi terén 1928-tól áll Bessenyei György álló alakos szobra. Az idő 
közben megújult téren, amely Nyíregyháza Kulturális negyedének egyik 
központi tere, több alkotás is helyet kapott: Krúdy Gyula, Váczi Mihály 
szobrai.
Kovács István törvényszéki bíró a vármegye 1889. 
október 8-i közgyűlésén indítványozta, hogy állítsanak emléket a megye 
nagy szülöttének, Bessenyei György testőrírónak. A megye magáévá tette a
 gondolatot és gyűjtést hirdetett az ércszoborra. A pénz azonban lassan 
gyarapodott, így 1894 tavaszán törvényhatósági határozatba foglalták, 
hogy a szobrot mindenféleképpen felállítják, lehetőleg a millenniumi 
ünnepségsorozat egyik részeként. Újra gyűjtést hirdettek és az 1895-ben 
kiírt pályázatra év végéig 16 pályamunka érkezett. Ekkor derült ki, hogy
 nincs hiteles ábrázolás a testőríróról, mert amiről azt hitték, hogy 
Bessenyeit ábrázolja, az a szintén bécsi gárdista, Czirjék Mihály 
arcképe volt. A bíráló bizottság, amelynek tagja volt Benczúr Gyula is, 
Kallós Ede pályaművét ítélte megvalósításra méltónak, de díjazták Holló 
Barnabás és Donáth Gyula terveit is. A tervezett millenniumi leleplezés 
azonban elmaradt. A művésszel a szerződést csak 1897-ben kötötték meg, 
míg Kallós a 3 méteres mintával 1898 tavaszára lett készen. A nyár 
folyamán ércbe is öntötték Bessenyei alakját, azonban a tervezett 
októberi leleplezést Erzsébet királyné halála miatt a következő évi 
tavaszi közgyűlésre halasztották. A vármegye első köztéri szobrának 
leleplezésén, 1899. május 9-én lobogódíszbe öltözött város fogadta a 
vármegyék küldötteit, az országos kulturális egyletek képviselőit, a 
helyi notabilitásokat, valamint a királyi utasításra megjelent négy 
királyi testőrt. A szobor felállítását előkészítő munkálatok, majd az 
országos érdeklődést kiváltó nagyszabású avatási ünnepély és 
ünnepségsorozat fő szervezője az 1898-ban megalakult Bessenyei Kör volt.
 A művészi kivitelezésű talapzatot Balázs István készítette 
Kosztolányi-Kann Gyula műépítész tervrajza alapján. Bessenyei ércbe 
öntött alakját 1928-ban áthelyezték, a helyén pedig felállították 
Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, a Hősök szobrát.
                    Akikre emlékezünk

Ede Kallós
            (1866-1950)
            
            
Kann Gyula Kosztolányi
            (1868-1946)
            
            Égő gyertyák (0)
        Kialudt gyertyák (0)
         
                            