Gróf Esterházy János (A mírovi jelképes sírhely a csehországi Mírovban)

Település:
Mírov, Republika Czeska
Cím:
Mírov, 789 01, A mírovi rabtemető
Állította:
CSMMSZ Ostravai Alapszervezete szorosan együttműködve a Magyarok Világszövetségével és az illetékes magyar állami szervekkel, 1998
„Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szem előtt lebeg azok példát adó munkássága”
Balra
KOSZORÚZÁS - gróf Esterházy János emlékére és halálának 67. évfordulója alkalmából
KOSZORÚZÁS - gróf Esterházy János emlékére és halálának 67. évfordulója alkalmából
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Svaz Maďarů žijících v českých zemích -  Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, z.s., Ostrava-i  Helyi Egyesülete  tisztelettel meghívja önöket a gróf  ESTERHÁZY  JÁNOS,...
2024. maja 20.
Jobbra

Az emlékmű története

Ki is volt Esterházy János?

Gróf Esterházy János szlovákiai magyar politikus (1901–57) a Nyitrához közeli, többségében szlovákok lakta Nyitraújlakon született grófi családban. Bár édesanyja lengyel volt (Elzbieta Tarnowska grófnő), családjától erős magyar nemzeti nevelést kapott. Az Esterházyak galántai ágához tartozó család a történelmi Magyarország felbomlása és Csehszlovákia 1918-as megalakulása után a csehszlovákiai földreform következtében elveszítette vagyonának döntő részét.

Politikai pályafutását az 1920-as évek közepén kezdte, 1932-ben az Országos Keresztényszocialista párt, majd 1936-ban az Egyesült Magyar Párt elnökévé választották. Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején is következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért.

Amikor 1938-ban a magyarok lakta dél-szlovákiai vidékek többségét visszacsatolták Magyarországhoz, gróf Esterházy János Szlovákiában maradt, és ismét élére állt a néhány tízezerre apadt ottani magyarságnak. Megalakította a Szlovenszkói Magyar Pártot, és bekerült a parlamentbe. Az akkori szlovák törvényhozás egyetlen magyar képviselőjeként 1942-ben két szlovák társával együtt tartózkodott a zsidók deportálását elrendelő törvényről szóló szavazáskor.

A második világháború befejezése után letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. A csehszlovák államhatalom 1947-ben a fasiszta rendszerrel való együttműködése ürügyén háborús bűnössé nyilvánította és halálra ítélte. Miután a szovjetek 1949-ben Esterházyt visszaküldték Csehszlovákiába, börtönbe került. Ítéletét azonban életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy súlyos betegen 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban. Politikai rehabilitációját a cseh és a szlovák politikai vezetés mindmáig elutasítja.

A súlyos beteg Esterházy a börtönben 1957. március 8-án halt meg. Holttestét az olmützi krematóriumban hamvasztották el, de a hamvakat nem adták át a családnak. Miután nem volt ismeretes, hogy hol van Esterházy eltemetve, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki az egykori rabtemetőben, melyet példásan gondoznak. A síremléket a felállításának évfordulója alkalmával minden évben rendszeresen megkoszorúzzák. A fekete márványból készült síremléken a következő szöveg olvasható: „A magyar nemzeti kisebbség parlamenti képviselője Prágában és Pozsonyban 12 évet szenvedett börtönökben hitéért és népéért. Elhunyt Mírovban”.

A mírovi börtön Csehország legszigorúbban őrzött börtöne, ahol jelenleg az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek töltik büntetésüket.

2007-ben Esterházy lánya, Alice közbenjárására Karel Schwarzenberg akkori cseh külügyminiszter személyes segítségével cseh történészek kiderítették, hogy Esterházy urnája nem Mírovba, hanem a prágai Motol köztemető közös sírjába került.

Felhasznált forrás

Kokes János 2015. Magyar emlékek Csehországban. Antall József Tudásközpont, Budapest.


Ki is volt Esterházy János?

Gróf Esterházy János szlovákiai magyar politikus (1901–57) a Nyitrához közeli, többségében szlovákok lakta Nyitraújlakon született grófi családban. Bár édesanyja lengyel volt (Elzbieta Tarnowska grófnő), családjától erős magyar nemzeti nevelést kapott. Az Esterházyak galántai ágához tartozó család a történelmi Magyarország felbomlása és Csehszlovákia 1918-as megalakulása után a csehszlovákiai földreform következtében elveszítette vagyonának döntő részét.

Politikai pályafutását az 1920-as évek közepén kezdte, 1932-ben az Országos Keresztényszocialista párt, majd 1936-ban az Egyesült Magyar Párt elnökévé választották. Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején is következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért.

Amikor 1938-ban a magyarok lakta dél-szlovákiai vidékek többségét visszacsatolták Magyarországhoz, gróf Esterházy János Szlovákiában maradt, és ismét élére állt a néhány tízezerre apadt ottani magyarságnak. Megalakította a Szlovenszkói Magyar Pártot, és bekerült a parlamentbe. Az akkori szlovák törvényhozás egyetlen magyar képviselőjeként 1942-ben két szlovák társával együtt tartózkodott a zsidók deportálását elrendelő törvényről szóló szavazáskor.

A második világháború befejezése után letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. A csehszlovák államhatalom 1947-ben a fasiszta rendszerrel való együttműködése ürügyén háborús bűnössé nyilvánította és halálra ítélte. Miután a szovjetek 1949-ben Esterházyt visszaküldték Csehszlovákiába, börtönbe került. Ítéletét azonban életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy súlyos betegen 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban. Politikai rehabilitációját a cseh és a szlovák politikai vezetés mindmáig elutasítja.

A súlyos beteg Esterházy a börtönben 1957. március 8-án halt meg. Holttestét az olmützi krematóriumban hamvasztották el, de a hamvakat nem adták át a családnak. Miután nem volt ismeretes, hogy hol van Esterházy eltemetve, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki az egykori rabtemetőben, melyet példásan gondoznak. A síremléket a felállításának évfordulója alkalmával minden évben rendszeresen megkoszorúzzák. A fekete márványból készült síremléken a következő szöveg olvasható: „A magyar nemzeti kisebbség parlamenti képviselője Prágában és Pozsonyban 12 évet szenvedett börtönökben hitéért és népéért. Elhunyt Mírovban”.

A mírovi börtön Csehország legszigorúbban őrzött börtöne, ahol jelenleg az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek töltik büntetésüket.

2007-ben Esterházy lánya, Alice közbenjárására Karel Schwarzenberg akkori cseh külügyminiszter személyes segítségével cseh történészek kiderítették, hogy Esterházy urnája nem Mírovba, hanem a prágai Motol köztemető közös sírjába került.

Felhasznált forrás

Kokes János 2015. Magyar emlékek Csehországban. Antall József Tudásközpont, Budapest.


Akikre emlékezünk

Égő gyertyák (0)
Kialudt gyertyák (3)
Jelenleg egyetlen gyertya sem ég
Rákóczi Anna, 2024.05.20 6 hónapja
Rákóczi Anna
Rákóczi Anna
Gyújtotta Rákóczi Anna
Karát Eszter, 2024.05.20 6 hónapja
Karát Eszter
Karát Eszter
Gyújtotta Karát Eszter
fiszliedit@gmail.com, 2023.06.10 1 éve
fiszliedit@gmail.com
fiszliedit@gmail.com
Gyújtotta fiszliedit@gmail.com