Római katolikus templom

Római katolikus templom
Town:
Kisvárda, Hungary
Address:
4600, Kisvárda, Flórián tér 11
Set by:
Kisvárda Város Önkormányzata, 1082
“I am not truly gone, If you keep mi in your heart. I’ll forever be alive, And we’ll never have to part.”
By Kelly Roper

The history of the monument

Római katolikus templom


A hagyomány szerint a templom ősét Szent László király emeltette 1082-ben a kunok feletti győztes csata emlékére. Feltételezhető, hogy a tatárjárás során ezt az épület is kár érte, majd helyreállították vagy újjáépítették. Az egyház papját 1293-ban említik először. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék Szent Péter és Pál templomát és István papját említi.  A templom újabb átépítésére az 1430-1450-es években kerülhetett sor, ez a mai templomhajónak a karzatig tartó részét és az ún. szentélynégyzetet érintette, klasszikus 2/3– 1/3 arányban. A mai szentély feltűnően hosszú, 15 méter.

A templomot az 1470-es évek táján mind keleti (a ma is látható szentélyfej), mind pedig nyugati irányban meghosszabbították, ekkor kőből készült tornyot is emeltek. A Várdaiak alatt végzett átalakítást csak a szentély és a hajó egy kb. 3 méteres szakasza őrzi, mert 1558-59 fordulóján a várat ostromló erdélyiek és a várbeliek közti összecsapásban a hajó megsemmisült. A szentély a katolikusoké lett, a hajó helyén épített faépület pedig a reformátusoké. A kettőt egy deszkafal választotta el.

1670 körül egy martalóc sereg a templomot is felgyújtotta. a szentély szétrombolva, meggyengülve, de túlélte a tűzvészt. 1724-re a templom fennmaradt szentélyét Fehér János plébános helyreállíttatta, sekrestyét és fatornyot építtetve hozzá. 1788-ban Eszterházy püspök kezdeményezésére megkezdődött a templom teljes helyreállítása, illetve bővítése. A késő barokk stílusú tervet Guiseppe Április József, kállói mester készítette. A régi alapokra új falakat húztak, új tetőt ácsoltak és a homlokzat elé 27 m magas kőtornyot raktak. Ez utóbbi 1806-re készült el.

1914. április 30-án a toronysisak egy része egy tűzvészben megsemmisült. Az 1950-es évek elején Takács István festőművész a szentélyben elkészítette Szent László legendáriumának három falfestményét. 1970-ben került sor a szentély teljes műemléki restaurálása, a mérműves ablakok, a gótikus konzolok helyreállítása. Az új liturgikus tér kialakítása Török Ferenc műegyetemi tanár tervei alapján készült, Kákonyi István szobrászművész domborműveivel. 

1975-ben a templom teljes tetőzete műemlék pala borítást kapott. 1997-ben megnagyobbították a sekrestyét. 2003-ban szerkezetében és lemezében is új toronysisakot helyeztek el a régi helyére. 

2005-ben a vakolat leverésekor a szentélyfej északi oldalán egy enyhén csúcsívben záródó, kőkeretes szentségtartó fülke (pasztofórium), a déli oldalon egy kettős kegyúri ülőfülke kettős csúcsívű kőkeretének alsó, mintegy 50 centi magas része került elő. A csúcsíveket szemöldökgyám fogja össze, mely sérült, vélhetően itt a Gutkeled nemzetség vagy a Várdai család címere volt eredetileg. Az ülőpadot szintén kőből faragták.

A templom érdekessége az a hat, vörös kőből faragott, 15. századi gyámkő, mely a szentélyben található. Az, hogy ezek a mellszobrok kit ábrázol, máig vitatott. Hármat biztosan tudunk azonosítani: Szent Péter, Szent Pál és Szent László. A másik háromban Szent Zsigmond burgundi királyt, Várdai István érseket és egy ismeretlen alakot vélhetünk.

A templom előtti lépcsősorok tetején 2006-tól Szent Péternek és Szent Pálnak, a templom védőszentjeinek a szobra áll, a kisvárdai Vajner László alkotása.

Néző István

Római katolikus templom


A hagyomány szerint a templom ősét Szent László király emeltette 1082-ben a kunok feletti győztes csata emlékére. Feltételezhető, hogy a tatárjárás során ezt az épület is kár érte, majd helyreállították vagy újjáépítették. Az egyház papját 1293-ban említik először. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék Szent Péter és Pál templomát és István papját említi.  A templom újabb átépítésére az 1430-1450-es években kerülhetett sor, ez a mai templomhajónak a karzatig tartó részét és az ún. szentélynégyzetet érintette, klasszikus 2/3– 1/3 arányban. A mai szentély feltűnően hosszú, 15 méter.

A templomot az 1470-es évek táján mind keleti (a ma is látható szentélyfej), mind pedig nyugati irányban meghosszabbították, ekkor kőből készült tornyot is emeltek. A Várdaiak alatt végzett átalakítást csak a szentély és a hajó egy kb. 3 méteres szakasza őrzi, mert 1558-59 fordulóján a várat ostromló erdélyiek és a várbeliek közti összecsapásban a hajó megsemmisült. A szentély a katolikusoké lett, a hajó helyén épített faépület pedig a reformátusoké. A kettőt egy deszkafal választotta el.

1670 körül egy martalóc sereg a templomot is felgyújtotta. a szentély szétrombolva, meggyengülve, de túlélte a tűzvészt. 1724-re a templom fennmaradt szentélyét Fehér János plébános helyreállíttatta, sekrestyét és fatornyot építtetve hozzá. 1788-ban Eszterházy püspök kezdeményezésére megkezdődött a templom teljes helyreállítása, illetve bővítése. A késő barokk stílusú tervet Guiseppe Április József, kállói mester készítette. A régi alapokra új falakat húztak, új tetőt ácsoltak és a homlokzat elé 27 m magas kőtornyot raktak. Ez utóbbi 1806-re készült el.

1914. április 30-án a toronysisak egy része egy tűzvészben megsemmisült. Az 1950-es évek elején Takács István festőművész a szentélyben elkészítette Szent László legendáriumának három falfestményét. 1970-ben került sor a szentély teljes műemléki restaurálása, a mérműves ablakok, a gótikus konzolok helyreállítása. Az új liturgikus tér kialakítása Török Ferenc műegyetemi tanár tervei alapján készült, Kákonyi István szobrászművész domborműveivel. 

1975-ben a templom teljes tetőzete műemlék pala borítást kapott. 1997-ben megnagyobbították a sekrestyét. 2003-ban szerkezetében és lemezében is új toronysisakot helyeztek el a régi helyére. 

2005-ben a vakolat leverésekor a szentélyfej északi oldalán egy enyhén csúcsívben záródó, kőkeretes szentségtartó fülke (pasztofórium), a déli oldalon egy kettős kegyúri ülőfülke kettős csúcsívű kőkeretének alsó, mintegy 50 centi magas része került elő. A csúcsíveket szemöldökgyám fogja össze, mely sérült, vélhetően itt a Gutkeled nemzetség vagy a Várdai család címere volt eredetileg. Az ülőpadot szintén kőből faragták.

A templom érdekessége az a hat, vörös kőből faragott, 15. századi gyámkő, mely a szentélyben található. Az, hogy ezek a mellszobrok kit ábrázol, máig vitatott. Hármat biztosan tudunk azonosítani: Szent Péter, Szent Pál és Szent László. A másik háromban Szent Zsigmond burgundi királyt, Várdai István érseket és egy ismeretlen alakot vélhetünk.

A templom előtti lépcsősorok tetején 2006-tól Szent Péternek és Szent Pálnak, a templom védőszentjeinek a szobra áll, a kisvárdai Vajner László alkotása.

Néző István